MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései (22.2.) 1956. november 28. - 1960. november 30.
1. doboz 1956. 11. 28. – 1960. 11. 30. - 20. őrzési egység: Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve 1960. április 21. - Oldalszámok - 20. őe. 34. o.
s. , - • , - 16 Ezt csak körülbelül forint értékűen tervezzük be a népgazdasági tervbe, melyből az a hátrány származik a községfejlesztési tervekre, hogy amikor a tényleges anyagszükséglet birtokában vagyunk, akkor a különböző országos főhatóságokhoz kell futkosni, hogy a tényleges anyagszükségletet megszerezzük* így van az, hogy évente mindig felmerül a cementhiány, vagy minden évben felmerül a faanyag, vagy a vasanyag hiánya. Országos intézkedésre is szükség lenne ahhoz, hogy ezek a problémák a községfejlesztési tervek végrehajtását ne akadályozzák* Az Országos Tervhivatal az elmúlt években is és ezévben is mindig jóindulattal kezelte megyénk problémáit és igy többnyire sikerült azokat a hiányzó anyagokat megszerezni, amelyek év közben nehezitették a tervek végrehajtását. Ezért köszönettel tartozunk az Országos Tervhivatal vezetőinek, azonban mégis helyesebb lenne, ha nem az országos szervek vezetőinek jóindulatára lenne bizva a községfejlesztési tervek anyagfedezetének biztosítása, hanem azok a népgazdasági tervben eleve benne szerepelnének és amelyiket minden további nélkül a megyének évenként át lehetne utalni. Amint az eddigiekből látszik, a községfejlesztési tervek anyagfedezetének 5o %-át a népgazdasági tervből kell fedezni, a másik 5o %-át azonban a helyi anyagforrásokra kell épiteni. Mint mondottuk, a népgazdasági tervbe felvett anyagok körül is sok probléma jelentkezik, de még sokkal több probléma jelentkezik a helyi anyagforrások felkutatásában és a felkutatott helyi anyagok felhasználásával kapcsolatban. 1955-ben helyi anyag felhasználásra l.ooo.ooo Pt-ot terveztek tanácsaink, 1959-ben viszont a községfejlesztési tervben szereplő létesítmények anyagszükségletének mintegy 5o %-át már helyi anyagból tudták megvalósítani. így pl. községfejlesztési alap terhére kőbányát léteisitettek Gyöngyöstarjánban, Sirokban, Recsken, Lőrincin, homokbányát Mátrabalián, Kaiban, Boconádon stb. s ok községben a járdák építéséhez szükséges sódert és homokot saját erőforrásból állitják elő. ntwitmoiiiin I Levéltár |
