MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

A külön értékesítési csatornák hátrányosan hatnak a történelmi borvidék minőségi boraira nézve, a borexportra. Az ostorosi ós egerszalóki termelőszövetkezet a HUNGAROVIN-nek kötelezte le magát, így a történelmi borvidékről jelentős mennyiségű termés áramlik ki, és kerül feldolgozásra. A termelőszövetkezetek az elmúlt években szlőfeldolgozó és a bortároló kapacitásukat növelték, amely bizonyos önállósodási törekvéseket is jelent, a korábbi évek tárolási gondjainak megoldása mellett. A jövedelmezőbb szőlőtermeléshez és a meglévő borgazdasági kapacitások optimális szintű kihasználásához 10 tonnát meghaladó hektáronkénti termést kell produlálni tartósan, jó minőségben. Erre a jelenlegi helyzetben nem minden termelőszövetkezet képes. A szőlőtermelés eredményességének alsó határa üzemenként és évenként változó, függ az ágazatot terhelő költségektől, a termelt szőlőfajtáktól, a minőségtől, de átlagosan 4,5-6 to/ha körülire becsülhető, így fordulhatott elő, hogy egy kedvezőtlen, alacsony terméshozamu év után a termelőszövetkezet összeredménye veszteséget, kedvező évjárat és jó terméshozam esetén pedig magas nyereséget mutatott, /pl. Eger, Ostoros, Verpelét./ A termelőszövetkezetek a VII. ötéves tervben 554 ha szőlőt kivannak telepiteni. Korszerű és versenyképes szőlőtermelés csak nagyértékű beruházással valósítható meg /300 ezer Ft/ha feletti beruházási költség/, melyet a szőlős termelőszövetkezetek többségének jelenlegi pénzügyi helyzete - dotáció nélkül - nem bír el. Az Egri Szőlőtermesztési és Borgazdasági Rendszer 1980. január 1-el alakult, a Borkombinát gesztorságával. Az integrációba 26 nagyüzemi gazdaság 6959 ha területtel lépett be. Alapvető célja volt a szőlő és bor ágazat egységes, a gazdaságpolitikai célokkal összhangban álló fejlesztése, összefogása, irányítása, működési területén. A termelési rendszer feladatai közé tartoznak: komplex szaktanácsadás, részletes termesztés-technológiai útmutatás, tervdokumentációk készítése, szaporítóanyag biztosítása, az üzemi növényvédelem korszerűsítése, szakemberek továbbképzésének elősegítése.