MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

Az ágazat hatékony fejlesztése összességében elmaradt az eredeti célkitűzésektől és kívánalmaktól. Érdekellentétek és feszültségek kerültek felszinte különösen 1984. és 1985-ös gazdasági években, a Kombinát és a partner gazdaságok között. A rendszer működési eredménytelenségéhez hozzájárult, hogy ebben az időszakban a szőlő- és borágazatot jelentős elemi károk sújtották, melynek hatása egyébként érződik a VII. ötéves terv időszakában is. A szemléletek és az érdekek már 1980-ban, a módositott integrációs gyakorlat kezdetén sem voltak egységesek. A rendszergazda monopólisztikus törekvései, a partnerekkel szembeni nyíltság, a kölcsönös együttműködés valós szándékának hiánya oda vezettek, hogy a fejlesztésre képes partnerek /Ostoros, Egerszalók/ az előny telén függőség mérséklésére törekedtek a rendszergazdával szemben. Feldolgozó kapacitást alakítottak ki, bővítették a tárolótereiket Ezzel megkönnyítették a szüreti munkák szervezhetőségét, szállítási, átadási gondok megszűntek, csökkent a kiszolgáltatottságuk árkérdésekben is. Mindezek következtében a termelési rendszer tevékenysége az 1985-ös évben megszűnt. A partneri kapcsolatok erősítése, érdekek egyeztetése céljából az elmúlt két évben kezdeményező lépések történtek. Az Eger városi Pártbizottság 1986. június 30-án Gazdaság- és Szövetkezetpolitikai munkabizottsági ülésen egy asztalhoz ültette a történelmi borvidékünkön működő termelőszövetkezetek vezetőit, az EGERVIN Gazdasági ós szakvezetőit, ütköztette a véleményeket, feltárta az ok, okozati összefüggéseket. Megállapította, hogy a közös érdekek alapján egy távlati program kidolgozására van szükség, a szőlő- és borgazdaság továbbfejlesztése érdekében történelmi borvidékünkön. Hasonló célt szolgált 1987. július 1-én Egerben megtartott tájértekezlet az EGERVIN szervezésében, ahol szintén a partnergazdaságok és az illetékes felügyeleti érdekképviseleti szervek vettek részt. A tanácskozás hasznosnak tűnt, de tervezett integrációs cél jaik nem hozták meg a kivánt eredményt. /Egerszalók ezt követően kötött szerződést a Hungarovinnel/. Ez évben - hasonló jelleggel és céllal - a többi borvidéken is folyt konzultáció.