MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1987. december. 9.

736. ő. e. (40. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1987. XII. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Lájer András, Kállay Lajos, Csorba István, Németh István, Kristóf János, Kovács Károly, Kovács Károlyné, Gál András, Marosi Csaba, Gergely Miklós, Németh Tamás); javaslat pártalapszervezet létrehozására (Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium); javaslat pártalapszervezet irányítás alá vételére (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatósága); javaslat az MSZMP Eger Városi Kereskedelmi Ágazati Bizottsága titkári funkcióját érintő állásfoglalásra (Együd Lászlóné) - 2. Jelentés a termelőszövetkezetek szőlőtermelő ágazati gazdálkodásáról, az egri történelmi borvidék szőlő- és bortermelő fejlesztési lehetőségeiről. - 3. Tájékoztató az 1988. évi tanácsi tervező munka megváltozott feltételeiről Eger Város Tanácsánál és közigazgatási területünk községi tanácsainál. - 4. Jelentés az 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről, javaslat az 1988. évi feladatokra.

A szőlőművelés kézi-munkaerő igényes, gépesités lehetősége igen behatárolt. Speciális szőlőmüvelő munkagépeket az ipar alig gyárt, külföldi gépek beszerzése valuta hiányában nehezen oldható meg. Továbbá, a gépesités fokozása anyagi lehetőségek és a jelenlegi fajták és művelési formák mellett korlátozott. Az üzemek a kézi-munkaerő hiányát idegen munkaerő alkalmazásával, a szőlők részesmüvelósbe történő kiadásával, valamint haszonbérbe adásával igyekeznek megoldani, termelőszövetkezetenként változó eredménnyel. Sok esetben ez a munkák szakszerűtlen végzésével párosult /pl. metszés/, és ez a terméseredményekre is kihatott. Az aktiv termelőszövetkezeti tagság létszámának fokozatos csökkenése, a speciális szőlőmüvelő gépek hiánya, a gépesitettsóg behatároltsága, nagyban veszélyezteti a szőlőtermesztés jövőjét. így a legjárhatóbb útnak a személyi érdekeltséghez kötött szőlőtermelés fokozatos kibővitése látszik. /Pl. szakcsoportok számának növelése; a háztájiban müveit szőlők rekonstrukciója./ A termőüzemi szőlőterületekben a korábbi években is, de különösen az 1984/85. telén törtónt kifagyások következtében a tőkehiány igen nagymérvű. Ezek pótlásai - a fokozottabb kézimunka igény és így a magasabb költségráfordítások miatt - csak részben történtek meg. Az ültetvények ápoltsága termelőszövetkezetenként változó, melyet a helyi adottságok, a szervezettség, a szakértelem, a technológiai fegyelem határol be. Termelőszövetkezeteink szőlőültetvényeinek állapota, ápoltsága, kondiciója - s így termőképessége - általában alacsonyabb szintű, mint a Gyöngyös környéki mátraaljai üzemeké. Legnagyobb felvásárló területünkön az Egervin. A termelőszövetkezeteknek nagy gondot okozott, hogy a Borkombinát a szüret megkezdésekor tette meg felvásárlási árajánlatát. A korábbi évek árvitái, a szerződéses fegyelem lazulása, negativan hatottak a Borkombinát és a termelőszövetkezetek kapcsolatára, közös együttműködésére. Az 1986-87 évi felvásárlások már új szerződések, áregyeztetések, átlagár biztosítás alapján történtek. Az elmúlt két évben a felvásárlás /átadás-átvétel/ zavartalan volt.