MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1984. október. 17.

687. ő. e. (35. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. X. 17. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés igazgatói munkakörbe való kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Rajna Ferenc, Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Egri Kirendeltsége). - 2. Jelentés a Parádi Üveggyár gazdálkodásáról, az 1984. I. félévi teljesítésének problémáiról és a helyzetet javító intézkedésekről. - 3. Javaslat a városi pártbizottság pártértekezlete beszámolójának és határozatának vázlatára, valamint az elkészítés (sic!) feladataira. - 4. Tájékoztató az üzemi, ágazati, nagyközségi pártbizottságok, pártvezetőségek és pártalapszervezeti vezetőségek tagjainak várható cserélődéséről. - 5. Javaslat a városi pártbizottság és az irányított pártszervek és szervezetek 1985. évi költségvetésére. - 6. Különfélék.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Városi Bizottsága E g e r Eger, 1984. október 15. Szigorúan bizalmas! Készült: 2o pld-ban V/VB/ /Simon/HLné Látta: Kiegészítés a Parádi Üveggyár napirendjéhez A Parádi Üveggyár 1981. január 1-től önálló vállalat, korábban az Üvegipari Müvekhez tartozott. A korábbi évek egyenletes fejlődése 1982-től kezdődően fokozatosan visszaesett. A vállalat gazdálkodásában jelentős eredményromlás következett be. A visszaesés okainak feltárására az ÉVM Ellenőrzési Osztálya átfogó felügyeleti ellenőrzést tartott. A vállalatnál bekövetkezett termelés visszaesés és eredményromlás több tényező együttes hatására következett be. Tény, hogy a visszaesés nem tekinthető teljes mértékben a vállalaton kivüli körülményeknek. Az elmúlt három évben a minőségi termelésben nem tudott érdemben előre lépni. Romlott az üvegminőség, emiatt nőtt a selejt, csökkent az exportra alkalmas áruk aránya, a fajlagos költségek növekedtek. Ezen időszak alatt nőtt az exportot érintő reklamációk száma és értéke. A piaci igények csökkenése, azok összetételének változása, a termelés volumenének csökkenése kedvezőtlenül hatott. A termelékenység 19,9 %-al csökkent az utóbbi három évben. A dollár kitermelés költségei az 1981 évi 22,42 Pt /#-nál 36,o6 Pt/^-ra emelkedett. Az önállóvá válást a személyi, tárgyi feltételek megteremtése nem követte, hiányzik a vállalaton belüli egység, a vezetők intézkedéseivel szemben "passzív" ellenállás tapasztalható.