MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. október. 5.

661. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. X. 5. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat párttitkárrá történő megválasztással kapcsolatos állásfoglalásra (Klinga György, munkásőrség). - 2. Jelentés a jövedelmezőség alakulásáról a város gazdálkodó egységeinél, különös tekintettel a népgazdaság pénzügyi helyzetét javító intézkedésekre. - 3. Tájékoztató Eger város gazdálkodó egységeinek 1983. I-VIII. havi tevékenységeiről. - 4. Tájékoztató az MSZBT tagcsoportok működésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 5. Egyebek: intézkedési terv a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint egyéni kérelmek, panaszok intézésének egységes rendjére és a fontosabb párt-, állami és társadalmi rendezvények koordinálására.

A vállalati nyereség alapvetően négy tényező együttes hatásaként változik, s ezért e négy tényezőt elemezve célszerű tendenciáit meghatározni. a/ Az értékesített termékek árszínvonalának változása A belföldi értékesítés árszínvonalában növekvő hatás vállalatainknál nem, vagy alig érzékelhető. /Gazdaságpolitikai^céljaink nem is tartják kivánatosnak a belföldi árak emelését./ Árnövekedést az áremelkedések hatásának továbbhárításán tul csak azok a vállalataink tudtak elérni, ahol koszerübb, használati értékben magasabb követelményeket kielégitő termékeket sikerült előállítani . A versenyárképzés 1980-ban bevezetett uj rendszere pozitivan járult hozzá a külpiacon magasabb árat elért termékek belföldi árakban történő elismeréséhez. /FSZGY., VILATT, Agria Bútorgyár, egy-egy terméke/ Ugyanakkor a belföldi árak mérséklődésében kevésbé érzékelhető a külpiaci árak csökkenése. /Kivétel: a Ruhaipari Szövetkezet./ A nem rubel elszámolású exportra termelő vállalataink külpiacon általában tudtak élni az áremelés lehetőségével, de ennek nagysága az esetek többségében csak az illető tőkés ország inflációs rátájával volt egyenértékű, vagy csak az előállitás költségei emelkedésének szintjét érte el. Tehát a nyereség tömegének emelkedését nem biztosította. A szocialista export-piacokon gazdasági egységeink magasabb árakat tudtak realizálni az elmúlt 3 évben mint tőkés relációban. Ennek magyarázata, hogy kiajánlott termékeik műszaki szinvonala eléri a tőkés termékek szinvonalat, s ezért az általánosan nehezedő külgazdasági viszonyok miatt a baráti országoknak is kedvezőbb beszerzési forrás a magyar termékek piaca. /FSZGY.; Mecman automatika elemek, VILATI: villamos automatika elemek, ÁGRIA: bútorok./ Ugyanakkor a szocialista export további bővitésének ellentmond, hogy az elért magasabb árszinvonal eredményeként képződő többletnyereségből gazdasági egységeinknél, - gazdasági érdekeket közvetitő szabályozó rendszer változásainak hatásakent kj^ebb hányad marad. Az ösztönzés kellő hiánya miatt az export növeléséhez tehát vállalati érdek nem fűződik, mivel a jövedelmezőségi mutató alakulását pozitiv irányban nem befolyásolja. Összegezve: az elmúlt években gazdasági egységeinknél az értékesítési árszinvonal növekedése a nyereség tömegének alakulásában nem volt döntő tényező. b/ Az értékesített termékek mennyiségének változása A vállalati nyereség tömege növelésének másik nagy lehetőségével városunkban azok a vállalatok tudtak élni

? ahol a vizsgált időszakban jelentősebb kapacitásnövelő beruházást, vagy termelékenységet növelő műszaki fejlesztési intézkedéseket eszközöltek. /FSZGY., Csepel Autógyár, VILATI, Agária, Dohánygyár/ Más gazdasági egységeknél az ertékesités növelésének piaci korlátai voltak, de ez az^esetek többségében szorosan összefügg a termékek korszerűségével, versenyképességével is. c/ A F^yártmányösszetétel változásainak hatása Az MSZMP^KB. 1977.okt. 20-i határozata a termékszerkezet korszerűsítését gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának legfontosabb eszközévé tette.