MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. szeptember. 20.

660. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IX. 20. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Lányi Kálmán); javaslat párttitkárrá történő választással kapcsolatos állásfoglalásra (dr. Bóka Imre, bírósági alapszervezet); javaslat a TIT városi titkári funkcióból való felmentésre (Jenei Zsuzsanna); javaslat az öthónapos pártiskolára történő beiskoláztatásra; javaslat a munkásőrség állományába való felvételre; javaslat Hevesi Kornélnak, az MSZMP Eger Városi Bizottsága megbízott PTO vezetőjének funkciójából történő felmentésére; javaslat Pálfy Istvánnak, az MSZMP Eger Városi Pedagógus Pártbizottsága titkári funkciójából való felmentésre és az MSZMP Eger Városi Bizottsága PTO-vezetőjévé történő kinevezésére. - 2. Tájékoztató az új vállalkozási formákban végzett tevékenységről az UNISZERV ipari szövetkezetnél. - 3. Tájékoztató és konzultáció a városban folyó pártmunka időszerű kérdéseiről, továbbfejlesztésének feladatairól. - 4. Különfélék.

— a korábbi években szinte társadalmilag is elfogadott fusizást az uj szervezeti formák legális keretei közé tudtuk terelni; — az anyagi érdekeltség lévén csökkentettük a költségeket, amely szövetkezetünk számára is kedvező volt. Ezek az uj szervezeti formák szövetkezetünknél l°8l, 1982 és 1983—as években alakultak ki és változásaik, valamint gazdasági eredményét a 2, 3 és 4, sz. táblázatok mutatják. Szólni kell a vevőkapcsolatok és a szolgáltatás minőségének javulásáról is, ami az uj szervezeti formák anyagi érdekeltségének közvetlen érzékelésében megnőtt. Nem lehet vitatni, hogy a többlet—jövedelem elérésének cél— jából a munkaidőn tuli munkavégzés, a megrendelők szabadidejéhez való jobb alkalmazkodás, nem utolsósorban a fusi— nak szervezeti formák közé történő terelésej a munkának ilyen formában történő erkölcsi megbecsülése növelte a megrendelők bizalmát, javította a vevőkapcsolatokat. A kötetlenebbé váló teljesen rugalmas munkaidő, a munkának nemcsak üzemi szinten, hanem a munkát végző egyén saját munkájának szervezésével is kedvezően hatott a jövedelmezőségre. A költségek csökkentése az anyagi érdekeltségben teljesen közvetlenné vált az energia felhasználásban, a gépjármüvek üzemeltetésében és a munkák során végzett csökkenő anyagfelhasználás! hányadban. A bérszínvonal szabályozás korlátainak feloldása magában hordozta ellentmondásait is. E megállapítás azt jelenti, hogy az uj szervezeti formákon belül amig ugyanazon munkáknál a bérszínvonal szabályozás kereteinek feoldása munkakedvet növelt, ezen túlmenően hatékonyságot, addig a központi szervezetben dolgozóknál — akik ugyanazt a munkát végzik - ennek a lehetősége jelentősen korlátozott. Ha a táblázatok adatait összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy szövetkezetünknél a központi állományban mintegy 4 4,2 ^>os bérfejlesztési lehetőségünk van az 1983-as évben, ugyanakkor a szakcsoportoknál dolgozóknál a jövedelem növekmény eléri a 30 fo— ot. Legalacsonyabb a bérnövekmény a központi irányításban dolgozó részlegeknél, több az átalánydíjas szerződésben vagy a szakcsoportban dolgozóké. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók többlet-munkavégzésére irányuló legjobb szándékát, a hatékonyság növelésének útját éppen a bérszínvonal szabályozás keretei miatt nem tudjuk szabaddá vagy általánossá tenni,a szövetkezetben, A szolgáltatások területén még azt sem lehet mondani, hogy az igy kiáramló bér a vásárlóerő felhígulásával járna, hiszen a tevékenység másodlagos jövedelem-elosztásból élő