MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. szeptember. 20.

660. ő. e. (33. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IX. 20. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Lányi Kálmán); javaslat párttitkárrá történő választással kapcsolatos állásfoglalásra (dr. Bóka Imre, bírósági alapszervezet); javaslat a TIT városi titkári funkcióból való felmentésre (Jenei Zsuzsanna); javaslat az öthónapos pártiskolára történő beiskoláztatásra; javaslat a munkásőrség állományába való felvételre; javaslat Hevesi Kornélnak, az MSZMP Eger Városi Bizottsága megbízott PTO vezetőjének funkciójából történő felmentésére; javaslat Pálfy Istvánnak, az MSZMP Eger Városi Pedagógus Pártbizottsága titkári funkciójából való felmentésre és az MSZMP Eger Városi Bizottsága PTO-vezetőjévé történő kinevezésére. - 2. Tájékoztató az új vállalkozási formákban végzett tevékenységről az UNISZERV ipari szövetkezetnél. - 3. Tájékoztató és konzultáció a városban folyó pártmunka időszerű kérdéseiről, továbbfejlesztésének feladatairól. - 4. Különfélék.

# helyzeténél fogva nemhogy növelné a vásárlóerőt, hanem ép­pen hogy azt korlátozza, és a nemzeti vagyon egy részének tartós megóvásár szolgálja, A fenti ellentmondás miatt a szervezeti formáknak minden helyen, minden körülmények között történő alkalmazását nem tekintjük és nem tekinthetjük célnak, hanem csak eszköznek, amely segiti a helyes arányok és jövedelem-szabályozási rendszernek szövetkezetünknél történő hatékony kialakítását. Az uj szervezeti formákból következik, hogy a szövetkezet demokratikus fórumainak működésében is történtek változások. Ezek a változások egyformán tartalmaznak negativ és pozitiv eredményeket, Amig a központi szövetkezeti apparátus létszáma csökkent, a demokratikus intézmények működése, munkahelyi tanácskozások, küldöttgyűlés, közgyűlés, a szövetkezet választott testüle­teinek működése élénkebb, érdeklődőbb és kritikusabb lett. Az uj szervezeti formában működő dolgozóknál, akár szakcso­portokról, akár átalánydíjas szerződött dolgozókról vagy részlegekről van szó, lényegesen csökkent a demokratikus fó­rumok iránti érdeklődés. Ezeknél a részlegeknél a kommunista műszakon való részvétel visszaesett, ellaposodott a szoc, brigádmozgalom, aranyko— szorus szoc,brigádok szűntek meg. Fő szemponttá a többlet­jövedelem megszerzése vált és a kevés szabadidőnek közvetlen a családdal történő eltöltése, A közösségi munka vagy a tár­sadalmi munka nem jellemző ezeknél a részlegeknél, A szövetkezet vezetőségének az a feladata, továbbá a párt, KISZ— és a Szövetkezeti Bizottságnak, hogy az agitáció és a meggyőzés érveit használja fel a jobbra fordulás irányá­ba, és nem szeretnénk azokat a gazdasági kényszerítő erő­ket igénybe venni, amellyel a szövetkezet vezetősége ren­delkezik. Az uj szervezeti formákban dolgozók a demokratikus fórumo­kat - amikor szerződéseket kötnek — nem különösebben ve­szik igénybe. Amikor gazdálkodásuk folyamán gondok és koc­kázatvállalás merül fel, akkor a legtermészetesebbnek ve­szik, hogy a szövetkezet választott demokratikus fórumai a számukra legkedvezőbb megoldást találják meg, hogy anyagi érdekeik ne csökkenjenek. Amikor ezek vitája felmerül, csak akkor szeretnék igénybe­venni a demokratikus fórumokat, egyéb esetben az aktivizá­lódás közönybe megy át. Szövetkezetünk pártalapszervezetének és vezetőségének je­lenleg meg kell találni azt a módot és módszert, amelyben ezt az ellentmondást fel tudja oldani. Erre vonatkozóan a megjelent kormányrendeletek nem adnak útmutatást, azt sa— • ját gazdasági egységünknél az adott körülmények között ne­künk kell majd megoldanunk, hogy a megváltozott gazdasági érdekek struktúrájában a közösségi mozgalmi munka színvo­nala ne csökkenjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom