MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

11» Számos jó kezdeményezés született a munkások ügyeinek gyorsabb és eredményesebb intézése terén városi és vállalati, üzemi szinten egyaránt. Ennek hatására csökkent az a termelésből kieső idő, amit korábban a fizikai dolgozók ügyes-bajos dolgaik intézésére vettek igénybe. A Városi Tanács apparátusa a korábbi években rendszeresen tartott ügyfélfogadási napot nagyobb vállalatoknál. Változatlanul megfogalmazható azonban az az igény, hogy a városi intézmények, a tanácsi szervek és a kereskedelmi szervezetek alkalmazkodjanak jobban az üzemek munkarendjéhez. Még mindig számos ügyet kell intézni a különböző szerveknél legtöbb esetben munkaidő alatt, mert erre a késő délutáni órákban nincs lehetőség, /pl. tanácsi szervek, OTP, egészségügy, stb./ Eredményesen segiti a dolgozók ügyeinek intézését a vállalataink többségénél működő vállalati jogsegélyszolgálat, jelentősen csökkentve ezzel a hivatalos szervek leterheltségét, elősegitve munkájukkal a jogi felvilágosítást, a jogi ismeretek terjesztését. A vállalati szakszervezeti szervek számtalan lehetőséggel rendelkeznek a dolgozók ügyeinek intézésére, segitésére, hivatásuknál fogva ezeknek a feladataiknak valamennyi területen általában eleget tesznek. 12. Eger város politikai, gazdásági fejlődésével oktatási rendszerünk általában lépést tart, de egyes területeken elmaradt a kivánt szinttől. Okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az oktatási intézmények' tenniakarása mellett a gazdasági egységek ösztönző, mozgósító hatása csökkent az általános iskolai végzett megszerzésére. Fizikai dolgozóink közül a nők 17,3 #-a, a férfiak 12,4 #-a nem rendelkezik^ altalános iskolai végzettséggel. Újratermelődésük 78 #-a a bejáró dolgozók közül kerül ki. Oktatási intézményeink a szakképzés, továbbképzés feladatait ellát-* jak, egyenlőre tömegében, de az utóbbi időszakban minőségi törekvésekkel is találkozni. A vállalatok igénye, szükséglete alapján egy^ szakma megszerzése mellett - kapcsolódó - több szakmával rendelkező munkások aránya növekedett. A munkahelyi vezetés komoly, anyagi ráfordít ás okkal, erkölcsi ösztönzésekkel sqgiti szakmunkásutánpótlásánaJ biztosítását. Növekedett a szakmunkás- és szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők aránya, férfiaknál 54,4 #

T nőknél 26,9 #-ra. A munkahelyek vezetői eredményes kapcsolatot alakítottak ki a szakmunkásutánpótlást biztosító szakmunkásképző intézetekkel és szakközépiskolákkal kölcsönös előnyök alapján. Az intenzív fejlesztés jelenlegi és távlati feladatai szükségessé tették a vállalatok és felsőfokú intézmények kapcsolatainak felvételét, illetve gyakorlati fejlesztését a műszaki értelmiség utánpótlásának biztosítása érdekeben. Pl. HTÉV, HÁÉV - Műszaki Főiskola Debrecen; Dohánygyár - debreceni Agrártudományi Egyetem; Csepel Autógyár - budapesti Műszaki Egyetem; Iparcikk Kisker - Vendéglátóipari Főiskola, stb.