MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

Tartalmában fejlődött és eredményes az üzemek, illetve az oktatási intézmények kapcsolata. Az 1970-es évek egyoldalú - iskolák részéről csak anyagi segitséget váró - kapcsolat politikai és emberi együttműködése az úttörő és a KISZ testvérkapcsolatokon keresztül terebélyesedett. A városi pártértekezlet óta hagyománnyá, rendszeressé váltak az üzemi munkáskollektivák és iskolák művelődési programjai, /gyermeknap, kisdobos-uttörő-KISZ avatok, politikai ünnepségek/ A városi Pedagógus Pártbizottság, KISZ-bizottság, szakszervezeti bizottságok koordináló tevékenysége, politikai, szakmai és kulturális téren jó hatást eredményezett. A munkássá válással, a munkára neveléssel foglalkozó testületi üléseken jelen vannak nagyobb üzemeink párt, állami vezetői, az egységes nevelési hatások jobban érvényesülnek ugy az iskolákban, mint áz üzemekben. A vállalatok többsége a városi párthatározatok hatására, munkáskollektiyájuk érdekeiből eredően is segítik az uj szakmunkasok beilleszkedését, magatartását. Városunk oktatási intézményei igénylik, szükségesnek tartják a kialakult együttműködés megtartását, továbbfej- * lesztését és köszönetüket fejezik ki az óvodákban, iskolákban végzett munkájukért. A fejlett szocialista társadalomért végzett mindennapi munka az elmúlt 5 évben nem csak a politikai hatalom további ezilárditását, a gazdasági feltételek javitását célozza, hanem egyre inkább az egyes emberek magatartásának, életszemléletének, életódjának alakulásat is. Napjaink fejlődési üteme megköveteli azt, hogy minden további^ fejlődés - társadalmi változás - elsősorban a közösségi, magatartás, a társadalmi tudat, az egyes emberek szocialista életmódjánsk függvényévé válik. Ebben a változásban városunk munkásosztályának sze-^ repe meghatározó, minden más réteg magatartását befolyásoló tényező. Munkásosztályunk általános és szakmái műveltségi szintjét segiti, meghatározza a szervezett közoktatásban szerzett ismerete, végzettsége. Politikai műveltségüket a párt, KISZ- és szakszervezeti képzésben, továbbképzésben fejlesztik megfelelő szinten. A szabadidő kulturált, hasznos eltöltését városunk szerény közművelődési intézményei mellett a tömegkommunikációs eszlözök szolgálják. Hatásfoka a mozinak és a TV-nek jelentős. Városi szinten tárgyi feltételeink a közművelődés terén romlottak, /szinház, Művelődési Központ, felujitások, stb./ Az 1976-os városi határozat után az üzemek és a közművelődési intézmények együttműködése fellendült, segitette mindkét területen a munkásmüveiodést. Nagyobb üzemeink kivételével az utóbbi 3 évben csökkent az együttműködés mennyiségi, minőségi vonatkozásban. A vizsgált üzemek egyharmadában működik csak közművelődési bizottság, a többi helyen közművelődési felelősök, oktatásfelelosök irányítják, végzik ezt a tevékenységet. A városi tanács művelődésügyi osztálya mellett működő városi közművelődési bizottság az üzemi bizottságokat segitő, koordináló tevékenysége elmarad az elvárásoktól, nagyobb rendezvényekre, vetélkedőkre koncentrálódik.