MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

A város mu nkásai növekvő számban vesznek részt a termelési mozgal­ makban,. Legnépszerűbb és legeredményesebb a szocialista brigadmoz­galom, melynek kiemelkedő eredményei leginkább különböző évfordulók­hoz kapcsolódó vállalásokhoz fűződnek. A vizsgált időszakban általában a brigádok számának, taglétszámának emelkedése jellemző, az ifjúsági brigádok aránya 10 #-kal növekedett. Ettől eltérőek tapasztalataink az épitőipar és vendéglátás terüle­tén, ahol a brigádok taglétszámának csökkenését nagyarányú munkaerő vándorlás és az uj üzemelési formák bevezetése okozta. Gazdasági jellegű felajánlásaiban az utóbbi években a mennyiségi szemléletet egyre inkább a minőségben való gondolkodás, az üzem­és munkaszervezés javitása, az ujitók tevékenységének fellenditése, a DH-munkarendszer, az anyag- és energiatakarékosságot célzó válla­lások váltották fel. Kevésbé tükröződik viszont a brigádfelajánlásokban a piaci viszo­nyokhoz rugalmasan igazodó termelés és a vállalás összhangja. Ez fokozottabb együttműködést követel meg a vállalati vezetők és kollektívák között. A dolgozók öntevékeny kezdeményezéseinek bizonyítékai: a társadalmi munkában épült szociális létesítmények, a szépülő városi környezet, és a kommunista szombatok munkájának ellenértékéből befolyt összeg, mely minden esetben valameny nemes, internacionalista vagy szociális inditéku célt szolgál. Nagy a jelentősége a szocialista közösségek nevelő tevékenységének. A brigádok törekszenek sagát normatívákat állítani tagjaikkal szemé­ben, egyéni, baráti ráhatással formálni, alakítani a kollektívát. Segítik a pályakezdőket a számukra újfajta emberi kapcsolatok kiala­kításában. Ugyanakkor az egyén gondolkodásmódjára, erkölcsi felfo­gására, világnézetére gyakorolt hatásuk elmarad az elvárható szint­től. Az utóbbi időben erősödött az anyagi javak megszerzésére irá­nyuló törekvés. A munkaverseny lendületben tartása indokolttá teszi a szocialista brigádok életmódot, világnézetet formáló tevékenységének erősíté­sét. Egyes munkahelyeken /főként a szolgáltató ágazatokban/ nehéz­ségekbe ütközik a kollektívák mozgósítása, pl. a GMK működtetése miatt is. A szocialista brigádmozgalom mellett jelentős és népszerű az újí­tási mozgalom, mig a sajátos ifjúsági versenymozgalom /Szakmai Ifjú Mestere, Kiváló Ifjú Szakmunkás/ fénye az utóbbi időben megkopott. Az a feladatunk, hogy a jövőben fellendítsük és szélesebb munkás­rétegeket vonjunk be e versenyformákba. 10. A vizsgált időszakban kiemelt figyelem irányult a munkáspálya er­ kölcsi megbecsülésének fokozására. Ennek eredményeként - bar összes­ségében csökkent a kitüntetések száma - nőtt a kitüntetett munkások aranya. Vállalataink a vizsgált időszakban 1976-tól évente azonos arányban a Vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetés 67 #-át munkásaiknak Ítélték oda. A magasabb kitüntetések 55 #-át /5 #-os növekedés/, mig a tár­sadalmi tevékenységért odaítélt kitüntetések 55 #-át /4 #-os növeke­dés/ munkások kapták. 1976-ban a Városi Tanács által előterjesztett és adományozott helyi szintű kitüntetés 38 #-át munkások kapták, 1982-ben ez az arány 51 #-ra emelkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom