MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.
647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.
9» A párt munkastílusa, munkamódszere folyamatos fejlődésével párhuzamosan szélesedett városunkban a pártdemokrácia. Fejlődésével jó hatást gyakorolt a munkahelyi légkör alakulására, a munkahelyi /üzemi/ demokrácia tartalmi színvonalának erősödésére. Emellett a tulajdonosi szemlélet erősödése, a munkafegyelem javulása, a kollektiv és egyéni érdekek erőteljesebb jelentkezése, a gazdasági egységek döntő többségében kialakult megfelelő munkahelyi légkör életképesebbé tette a szocialista demokrácia fejlődését. Több olyan felső szintű döntés is született az utóbbi években, amely eredményesen járul hozzá a kialakult demokratikus fórumok hatékonyabb működéséhez. A dolgozók tudnak élni a társadalom nyújtotta lehetőségekkel. Kedvező a tapasztalat, hogy a munkások nagy része őszinte tenniakarással vesz részt a munkahelyi célok elérésében, véleménnyilvánitásaiból kollektiv felelősség érződik. Növekedett a szakszervezet súlya, rangja, befolyása. Általános a megitélés, hogy a munkahelyi politikai-gazdasági vezetés - a korábbiakhoz képest - nagyobb jelentőséget tulajdonit a munkáskollektivák véleményének. A fórumok aktivitása azonban nem azonos mértékben jelentkezik a munkahelyi tevékenység minden területén. Továbbra is nagyobb érdeklődést vált ki a bérekkel, szociálpolitikai juttatásokkal kapcsolatos problémakör, mint a vállalati tervezés kérdései, vagy a vállalatfejlesztési koncepció kialakitása. E kérdéskörben tartalmas hozzászólásokkal, véleménnyilyánitásokkal, javaslatétellel csak a város nagyüzemeiben lehetünk elégedettek. Néhány jelenség nem kedvez a munkahelyi demokrácia teljesebbé tételének: - Az általános és szakmai műveltség mértéké differenciálódást ered-. ményez v a munkahelyi demokrácia értelmezésében, és ebből következően a gyakorlati érvényrejuttatásban. - A munkások körén belül különbség van a régi és az uj, illetve még lényegesebb az eltérés a helybenlakó és távolról bejáró munkások szemleletében. A bejáró, kettős jövedelemmel rendelkezőek éppen érdekeik megosztottságából adódóan kevesebb ismerettel rendelkeznek az üzemi demokráciáról, kisebb érdeklődést tanusitanak fejlesztése iránt. - Találkozunk olyan esettel is, amikor a közérthetően megfogalmazott előtérjesztés-ellenére a fórum információs jellegűvé válik. A munkahelyi demokrácia fejlődésében a további előrehaladás üteme attól függ, milyen a vezetők, a dolgozók felkészültségi szintje, a politikai szervek aktivitása.
