MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.
647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.
A nők szakképzésének iránya - több, egyidejűleg befolyásoló tényező hatására - csak részben elégiti ki a gazdasági szerkezet igényeit. Jelentős előrelépés tapasztalható az azonos munkaterületen teljesítménybérben ^ foglalkoztatott férfiak és nők közötti kiegyenlítettebb bérezése területén. Valamennyi gazdasági egységünknél tapasztalható törekvés a nők bérének rendezésére. Bár alapbérük növekedésének üteme meghaladta a férfiakét, a gyorsabb növekedés nem volt elegendő a korábban kialakult kereseti aránytalanságok megszüntetéséhez. Figyelemre méltó előrehaladás valósult meg az utóbbi években a munkásnők alsó- és középvezetői szintű előrelépésében. E munkakörökbe az utóbbi 5 évben 630 fő lépett elő. Változatlanul tapasztaljuk viszont, hogy egyes, döntően nőket foglalkoztató üzemekben még mindig a férfi vezetők vannak többségben. Társadalmi összefogás eredményeként erősödött a munkásnők körében^ a politikai tudatosság - nem a kivánt mértékben,de - formálódott világnézetük: örvendetes, hogy az alsó- és középfokú pártiskolát végzett nők között minden harmadik fizikai munkás. A nődolgozók magas $-ban vesznek részt a szocialista brigádmozgalomban, ,a különböző városi vezető testületekben, munkahelyi bizottságokban. Eszmei-politikai nevelő munkánk hiányosságai miatt gondjaink vannak viszont a munkásnők körében végzett pártépitő tevékenységgel. Arányuk a párttagelőkészitő tanfolyamokon nem haladja meg a 25-26 #-ot. /adminisztratív területről 37 #/ Jelentős szerepe van ebben a bejáró nőkkel való foglalkozás hiányosságainak is. Számuk a városban meghaladja a háromezret, eléri a foglalkoztatott nők 25 #-át. Üzemeink, kereskedelmi és szolgáltató egységeink intézkedései kedvezőbb feltételeket teremtettek a munkásnők szociális^ munkaés egészségügyi ellátottságához. A város fokozatos fejlődésével, rekonstrukciókkal, uj, korszerű üzemek épitésével tovább javultak a munkakörülmenyek. A többségében nőket foglalkoztató üzemekben főállású üzemorvosi rendelés működik. Rugalmasabban igazodik az igényekhez a városi szolgáltatások rendszere is. 5. A dolgozó fiatalok a város aktiv keresőinek több mint 40 #-át alkotják, ezen belül a munkásfiatalok aránya 58,3 %• Ez alapvetően meghatározza a munkásosztály helyzetének és társadalmi szerepének továbbfejlesztését célzó intézkedések tartalmi vonatkozásait. A társadalom életében jelentkező gondok, feszültségek az ifjúságon belül is tükröződnek, helyzetük alakulását, munkájuk, magatartásuk, közéleti tevékenységük megítélését nem függetleníthetjük ezek hatásától.