MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

A város vezető testületei és a városban működő valamennyi gazdasági egység megkülönböztetett figyelmet forditott a munkásfiatalok helyzetére, élet- és munkakörülményeinek alakulására, szakmai továbbképzésükre,politikai fejlődésükre. Igyekeztek megfelelő segitséget nyújtani a munkahelyi kollektívákba történő beilleszkedésükhöz, a családalapításhoz, kiemelt gondot fordítottak bérezésükre, erkölcsi elismerésükre. A gazdasági egységek vezetésének az ifjúság helyzete javítására tett intézkedéseit és azok eredményét munkahelyi ifjúsági parlamenteken rendszeresen értékelték és intézkedési tervekben fogalmazták meg a szükséges feladatokat. A munkásfiatalok munkájában, magatartásában, erkölcsi-politikai hozzáálásában alapvetően a tőlük elvárt szocialista vonások és tendenciák érvényesültek. Többségükben tudatos a munkásosztály vezető társadalmi szerepéből adódó feladatok vállalása, nagy részük egyetért társadalmi célkitűzéseinkkel, a párt politikájával, lelkiismeretes, becsületes, jó munkájukkal tevőleges részesei azok megvalósításának. Ifjúmunkásaink élet- és munkakörülményei, életviszonyai, béres szociális helyzete számottevő minőségi változáson ment keresztül az elmúlt időben. Általános, szakmai és politikai műveltségük fejlődött, az egyre sokoldalúbban, képzett és müveit embert igénylő társadalmi, gazdasági követelményeknek megfelelnek, szorgalmazni kell azonban körükben a több szakma elsajátítását. Fejlődésük e pozitív jegyei tükröződnek anyagi és erkölcsi megbecsülésükben, a társadalom gondoskodásában. A fiatal munkások munkahelyi kollektívába történő beilleszkedésének segítése valamennyi területen alapvető fontossággal bír, különösen az első munkahelyes fiatalok esetében. Számukra nagy gondot jelent a pályakezdés és a családalapítás anyagi terhe, emiatt igyekeznek jobban fizető munkahelyet találni, sokszor még pályájuk elhagyása árán is. Az ipari szakmunkásképző intézetekben képzett tanulók egy része nem marad meg vállalatánál, a biztosított feltételek ellenére sem. Nem számottevően ugyan, de elszívó hatást gyakorolnak a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint a szolgáltató szövetkezetek, ahol magasabb bért tudnak a fiataloknak biztosítani. Döntő szerepet játszik a munkahelyváltások során a vidéki lakóhelyhez való közelebbkerülés, jobb utazási, megközelítési lehetőségek, de elsősorban a magasabb kereseti lehetőségek reménye. Nagyobb vállalatainknál, üzemeinknél tapasztalható a fiatalok szamának csökkenése, ami egyes szakmák és üzemek esetében igen jelentős problémát jelent. Az idősebb korosztály főleg ezért kifogásolja időnként a fiatalok nem kellő kitartását, egy részüknél tapasztalható huzodozást az áldozatok vállalásától.