MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.
647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.
A városi munkásság bérszínvonala /részletes adatok a 3. sz. táblázatban találhatok/ az utóbbi hat évben átlagban 48,6 #-kal nott« ez 8,1 $-os évi átlagos növekedésnek felel meg. Az átlagos növekedéstől jelentősen csak az építőipari ágazat és a kereskedelem marad el. Az effektív értéket tekintve a kereskedelem lemaradása a kritikusabb - hasonlóan a vendéglátáshoz és a könnyűipari ágazathoz -, ahol városi szinten is a legalacsonyabb, havi 3200 Ft körüli keres, etek miatt a pálya vonzása az utóbbi években csökkent. A munkásság bérszínvonala nagyobb ütemben nőtt, mint a nem fizikai területen dolgozóké. Az utóbbi években jelentősen bővült a teljesítmény szerinti bérezésbe bevont munkakörök száma, /ágazattól függően 50-75 #-kal/ Emellett azonban még mindig nem élnek megfelelően egységeink a differenciált bérezés lehetőségeivel. Az életszínvonal szintentartasara vonatkozó központi célkitűzést több helyen ugy értelmezték, hogy a fogyasztói árak emelkedését bérfejlesztéssel szükséges kiegyenlíteni. A differenciálásra fordítható összeget csökkentette az elmúlt években az országos szakmai bértáblázat minimum-előírásaira való kötelező ráállás is. A bérjövedelmek növekedésében 1982. évtől uj tényező a különböző uj gazdálkodási formákban való részvétel. A kisiparosokat, kiskereskedőket nem számitvaja különböző gazdasági munkaközösségekben, szakcsoportokban, szerződéses üzemeltetésben résztvevő munkások száma városunkban 350-400 fő. Ez 1,5^-a az össz-munkásságnak. Az itt szerzett jövedelmek, a munkásságon belül az eddigieknél nagyobb differenciálódást indíthatnak meg. A munkások életkörülményeiben jelentős változást hozott az 1982. január 1-től általánossá vált 5 napos munkahét. Ezt az intézkedést a dolgozók kedvezően fogadták. A megnövekedett szabadidő kisebb részét a munkások is üdüléssel töltik. Az üdültetésben résztvevő dolgozók száma 1976-ról 1982-évre 46,6 #-kal növekedett, a fizikai dolgozók üdültetése gyorsabb emelkedést mutat, 66,2 %, Az elmúlt 6 év átlagában az üdülőjegyek több mint felét a fizikai dolgozók kapták. Gondot jelent viszont, hogy az igényektől elmarad a családos üdültetés biztosított lehetősége. A városban foglalkoztatott munkások közül a bejárók száma a vizs gált időszakban 9000 fő körül alakult . /?.sz. melléklet/ Ez az összes fizikai foglalkoztatottak 37 #-a. A legtöbb bejáró:dolgozót az építőiparban találjuk, amit számszerint a gépiper és a szállítási ágazat követ. A bejárók száma a vizsgált időszakban évenként is változott ? összességében 1982. évre 2,1 #-kal csökkent, kismértékű növekedés a vendéglátás, szolgáltatás, a könnyű- és élelmiszeripar területén tapasztalható, a távolabbról bejárókkal együtt 70-80 településről.
