MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.

647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.

A dolgozók élet- és munkakörülményeinek évről-évre történő javulása mellett a naponkénti ingázás általában negativan befolyásolja a munkahelyi kollektívák összekovácsolódását, a közös rendezvényeken való részvételt. Az utánpótlás nevelése és kiválasztása szempontjából is nehézségnek számit az a "kétlakiság", amit a vidéki lakóhely és a munkahelyi légkör különbsége jelent, /vallásosság, falusi szokások, kulturális és művelődési lehetőség, stb./ Tapasztalható az is, hogy a bejáró dolgozók körében egyeseknél erősebb a munkahely tisztelete, a munka becsülete. Változatlanul megoldatlan a bejárókkal való üzemen kivüli foglalkozás. A bejáró dolgozók lakóhelyével üzemeink, vállalataink 63 #-ának semmilyen kapcsolata nincs. A gazdasági egységek 37 %-ának kapcsolata többnyire megreked az anyagi ráfordítást igénylő kérdések rendezése szintjén, /óvoda, útiköltség/ A bejárrk számának ágazatonkénti nagysága befolyásolja az utazási költségek hozzájárulási mértékét, mely a fizikai dolgozók esetében 6 év alatt 39,7 #-kal növekedett. Kiugróan magas az utazási költségtérítés a HÁÉV-nél és az EKKVnél. /21, illetve 18 millió Ft évenként; 1 fő foglalkoztatottra vetitve a HÁÉV-nél 9071 Ft/év, az EKÉV-nél 19.163 Ft/év/ A vizsgált időszakban 23 #-kal növekedett a munkásjáratok száma, mely pozitívan hat a bejárók életkörülményeinek alakulására. Jobb koordináló munkával a járatok kihasználtságát fokozni kell. Vállalataink és üzemeink fontos társadalompolitikai^célként ke zelték a munkások lakáshelyzetének javítását. A különböző mértékű és célú lakásépítési támogatásokat a 8/a, illetve a 8/b. táblázatok mutatják. A lakásépítés pénzbeni támogatásán kívül jelentős segítséget nyújtottak kedvezményes áron történő fuvarozás biztosításával és gépek kölcsönzésével is. A vizsgált időszakban évenként 200-250 fő munkás kapott lakásépítési támog*ást. Az egyéb vállalati támogatások 70-80 #-át szintén munkasok kapták, vállalatonként eltérő nagyságban, az igénylők számától és a rendelkezésre álló pénzeszközöktől függően. Vállalataink, szövetkezeteink az eltelt 6 év során komoly erőfe szítéseket tettek a munkahelyi körülmények javítása, a szociális es egészségügyi ellátás bővítése, s a munkavédelmi feladatok ereé- menyesebb ellátása területen. A szociális beruházásokat vizsgálva a legjelentősebb ráfordítás az építőiparban valósult meg, kiemelhető még az élelmiszeriparés a vendéglátás, s folyamatosan emelkedő szintet képvisel a gépipar ilyen célú beruházásainak összege. A könnyűipar és a szolgáltatás területén az 1980-as évben kiemelkedően magas volt a szociális beruházásokra fordított összeg, ugyanez mondható el az élelmiszeripar 1982. évi beruházásainal is. A nehéziparban történt a legkisebb előrelépés a szociális beruházások területén.