MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 23.
647. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Kukucska István); javaslat munkásőrség állományába történő felvételre. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai - a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével, helyzetének további javításával kapcsolatos - határozata végrehajtásának Eger városi tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató az ifjúsági ház indításának személyi, tárgyi feltételeiről és a működését segítő munkaprogramjáról.
Ugyanakkor középvezetői, illetve műszaki beosztásokba jó képességű szakmunkásokat nehezen lehet kiemelni. Számukra jelenleg nem vonzóak a vezetői pályák, elsősorban az anyagi, erkölcsi elismerés nem kielégitő volta miatt, de nem utolsósorban szociális meggondolások és egyes társadalmi csoportokra eltérő támogatások miatt. Általánosítható az a tapasztalat ? miszerint a szintén munkásosztályhoz tartozó közvetlen termelésirányítók /művezetők^ csoportvezetők/ nagyobb felelőssegük ellenére anyagilag kevésbé vannak megbecsülve. A vezetővé válás, a vezetői szerep vállalása inkább elhivatottságból, szakmaszeretetből fakad, mintsem egzisztenciális megfontolásokból. A fizikai dolgozók többsége azonban nem kivan vezető beosztást betölteni. Egyes területeken az utóbbi időben zavart okoz az ? hogy a munkások szakterületük mérsékeltebb társadalmi elismerését érzékelik. Ennek következtében egyre kevesebb fiatal jelentkezik, vagy alig van érdeklődés egyes szakmák iránt. Néhány esetben - az alacsonyabb követelmény, leterhelés melletti magasabb jövedelemszerzés reményében - tapasztalható nem számottevő mértékű elvándorlás a nagyüzemi munkások köréből. 3. A munkások életszínvonala a vizsgált időszakban városunkban is - az országos és megyei helyzethez hasonlóan - j javult. A régij korszerűtlen üzemeink átépültek, újjászülettek, ahol a termelesnek és szociális ellátottságnak is korszerű lehetőségei, formái alakultak ki. Nőtt a lakosság - ezen belül a munkásság - használatában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya és az elfogyasztott javak mennyisége. Nem kielégitő azonban a fogyasztási szerkezet változásának iránya. Magasnak tartjuk az elvezeti cikkek fogyasztására költött jövedelemhányadot. Az egészségügyi és szociális ellátottság helyzete az alapellátást figyelembe veve megfelelő. A munkahelyi egészségügyi ellátás örvendetesen bővült a város területén a vizsgált időszak alatt. Szinte valamennyi nagyszámú munkást foglalkoztató gazdasági egység rendelkezik üzemorvosi rendelővel és üzemorvossal. A gyarakban-üzemekben dolgozó munkásokat 43 üzemorvosi rendelő szolgálja. Az elmúlt években jelentős változást hozott az uj^megyei kórház építése, rekonstrukciója és az integráció bevezetése. t Az eddigiek eredményeként jelenleg a kórházi ágyak száma 162? ágy.^Az V. ötéves tervidőszakban átadásra került az uj megyei rendelőintézet, melynek éves betegforgalma 900 ezer fő. A bölcsödéi ellátás helyzete városunkban országos összehasonlításban is kedvező. Óvodai ellátás tekintetében szűkösebb a helyzet ; 100 férőhelyre 124,8 fő gyermek gut, de már 1980-tól minden 5 eves gyermeket felvettek az óvodába, 1982-ben pedig igényjogosult elutasított felvételi kérelem egyáltalán nem volt. Ezt az elmúlt években a lakásokból kialakított 750 szükségóvodai férőhellyel lehetett elérni.
