MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 9.
646. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Zay István pártból való kizárása); javaslat az Egri Háziipari Szövetkezet elnökének újraválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (Czuczai Lajos); javaslat a munkásőrségbe történő visszavétellel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat a munkásőrség állományából történő leszereléssel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat az 1983. évi munkásőr állományépítésre; javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának felmentésére (Oláh József); javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának kinevezésére (Fehérvári Andor). - 2. Jelentés a pártvezetőség pártalapszervezeteket irányító, ellenőrző és segítő munkájának tapasztalatairól a Csepel Autógyár 3. sz. Egri Gyárában. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a város energiagazdálkodásának helyzetéről.
A háztartási árszabás kategóriájában az összes villamosenergia felhasználás 0,7 #-os csökkenést mutat. Ezen belül azonban az éjszakai hőtárolós fogyasztás 8,3 #-kal nőtt. Mindez olyan városra vonatkozó számadat, ahol jelentős mértékű vezetékes gázszolgáltatás és tetemes mértékű távhő szolgáltatás van. /3/a és 5. sz. táblázatok/ A hőtárolós fűtés ilyen mértékű elterjedése nincs összhangban a népgazdasági érdekekkel. A lakossági összfogyasztás csökkenése összefüggésbe hozható az ipar által gyártott termékek mérsékeltebb villamosenergia igényével /uj tipusu színes TV, automata mosógép - pl. Energr-mat -, ' stb/ és a nyári időszámitas bevezetésével. II. A város energiagazdálkodásában fellelhető általánositható problémák 1. A vállalatok nagy részénél - nem teljesen helyesen - az energiagazdálkodással összefüggésben csak a költséggazdálkodási szempontok vannak reflektorfényben és nem kellő súllyal kerül mérlegelésre a természetes mértékegységekben való gondolkodás. Népgazdasági szinten ez az utóbbi a fontosabb és tartalmában célirányosabb vizsgálati mód. Törekedni kell arra, hogy a vállalatoknál a költséggazdálkodás szempontjai mellett a naturáliákban való mérlegelés is ugyanilyen színvonalon történjen. 2. A vizsgált vállalatok nagy részének jelentése egyértelműen tartalmazza, hogy a tervekhez viszonyított megtakarítás lényegesen nagyobb mértékű, mint az előző évi tényszámokhoz viszonyított megtakarítás. Ez a körülmény arra vezethető vissza, hogy a tervezés nem kellően átgondolt, nem kellően szigorú szintű. A laza tervezésnek egyébként következménye, hogy ezek a tervek a vállalatokon belül a felhasználói területeket nem ösztönzi lényegbevágó takarékossági intézkedések meghozatalára. 3. Vállalataink többsége a vizsgált időszakban az intézkedésekkel nem koncentrált eléggé az olaj és származékai felhasználásának csökkentésére . Van olyan vállalat, ahol széntüzelést váltottak ki földgáztüzelésre, de ugyanakkor megmaradt, illetve növekedett a jelentős mértékű olajfelhasználás is. Ilyen struktúraváltás nehezen indokolható, mert nincs összhangban a népgazdasági törekvésekkel, érdekékéi. 4. A hajtóanyaggal való gazdálkodás sok vállalatunknál az ágazati rendelkezések ellenére nem megfelelő. Nem érzékelhető a km-telgesitmények csökkentésére való törekvés. Némely vállalati értékelesben ez önkritikusan szerepel is, azonban a vállalatok többségének önértékelése nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, sőt egyes helyeken növelni szándékoznak a hajtó-anyag felhasználást. A KPM által kiadott felhasználási normatívakon túlmenően lehetne foglalkozni vállalati, illetve üzemi normatívák kialakításával is, amely egyes esetekben kisebb lehet mint a KPM általáios normái.