MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 9.

646. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Zay István pártból való kizárása); javaslat az Egri Háziipari Szövetkezet elnökének újraválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (Czuczai Lajos); javaslat a munkásőrségbe történő visszavétellel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat a munkásőrség állományából történő leszereléssel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat az 1983. évi munkásőr állományépítésre; javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának felmentésére (Oláh József); javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának kinevezésére (Fehérvári Andor). - 2. Jelentés a pártvezetőség pártalapszervezeteket irányító, ellenőrző és segítő munkájának tapasztalatairól a Csepel Autógyár 3. sz. Egri Gyárában. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a város energiagazdálkodásának helyzetéről.

5. Sajnálatos módon vállalatainknál alig foglalkoznak a takarékos vízfelhasználással. Ennek következménye egyértelműen jelentkezik a Vizmü Vállalat felé támasztott igénynövekedésben, amely körülmény ennél alvállalatnál jelentős mértékű villamosenergia felhasználás növekedést eredményez. Kívánatos volna, hogy ez az igénynövekedés megálljon, egy idő után csökkenjen. Az energia felhasználás növekményen túlmenően egyéb káros kihatások is jelentkeznek ilyen tendencia mellett a Vizmü Vállalatnál, /pl. időszakos vizhiány, lakossági panaszok, stb./ 6. Az energiagazdálkodás jelenlegi szinvonalából - amit a jelentések tükröznek -arra lehet következtetni, hogy az energiagazdálkodási feladatok sok helyen ügyintézői szinten vannak kézbentartva és hiányzik a vezetői szintű figyelemmel kisérés. Ezen a helyzeten kivánatos változtatni. 7. A müszakszámok alakulása, az üzemen belüli szakaszolási lehetőségek hiánya miatt a termelést kisegitő-kiszolgáló tevékenység /üzemcsarnokok fűtése, világitása, anyagmozgatás, stb./ még mindig az indokoltnál magasabb arányt képvisel az energiafelhasználásban. 8. A mezőgazdasági termelésből származó éghető melléktermékek /szalma, szőlővinyege, fahulladék, stb./ érdemi felhasználása nem megoldott, pedig némely esetben ezekkel egyéb, nemesebb energiahordozó kiváltását lehetne elérni. 9. Az uj épületek létesitésénél kivánatos tovább javitani az épitési technológián annak érdekében, hogy a fűtési energiaigény a használónál érdemben csökkenjen. Ez a csökkenés a külső szigetelés nagyobb mérvű alkalmazásával, a jobban szigetelő nyílászáró szerkezetek beépitésével, valamint az épület szerkezetében meglévő hőhidak megszüntetésével /szakaszolás, szigetelés/ elérhető lenne. Ugyanilyen értelmű megtakarítás jelentkezne a régi épületek utólagos külső szigetelésének nagyobb mértékű elterjesztésével. Az előzőek is mutatják, hogy üzemeink, intézményeink pártszervezeteinek is az eddigieknél jobban kell koncentrálniuk és koordinálniuk az energiagazdálkodás-, racionalizálás szervezésére/szervezését és a végrehajtás fázisaira. ^avuló tendenciájú, a lehetőségektől azonban még elmarad az energiafelhasználást mérséklő termelési struktúra kialakítása.