MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1983. március. 9.

646. ő. e. (32. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. III. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Zay István pártból való kizárása); javaslat az Egri Háziipari Szövetkezet elnökének újraválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (Czuczai Lajos); javaslat a munkásőrségbe történő visszavétellel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat a munkásőrség állományából történő leszereléssel kapcsolatos állásfoglalásra; javaslat az 1983. évi munkásőr állományépítésre; javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának felmentésére (Oláh József); javaslat a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatójának kinevezésére (Fehérvári Andor). - 2. Jelentés a pártvezetőség pártalapszervezeteket irányító, ellenőrző és segítő munkájának tapasztalatairól a Csepel Autógyár 3. sz. Egri Gyárában. Javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a város energiagazdálkodásának helyzetéről.

Oka lehet ugyanakkor az intézkedés elmaradásának az is, hogy a kereskedelemben szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket nem lehetett kellő mennyiségben és minőségben kapni. A vállalatok 1983. évi energia terveiben erőteljes emelkedést irányoznak elő a szén felhasználás területén. 2. Földgáz felhasználás: A földgáz felhasználás a város fogyasztóinál ütemesen növekszik. Az 1983. éves becsült felhasználásból is ez állapitható meg. /3. sz. táblázat/ Az összes felhasználáson belül ugyanilyen tendencia állapitható meg az üzemi és a lakossági felhasználásnál is. A nö'yácedes összhangban van az ország energiagazdálkodási koncepciójával. A vállalati jelentésekben tükröződik, hogy az energiahordozó struktúraváltás jelen időben jelentős mértékben a gázenergia felhasználás felé történik. Ezen tendencia mögött az üzemekben és a háztartásokban egyaránt tetemes mennyiségű olaj kiváltás húzódik meg. Előfordul azonban a széntüzelés helyettesitése is gázzal, amit feltételezhetően környezetvédelmi okok indokolnak. A nem környezetvédelmi indoku ilyen váltás nem kivánatos, ellentétes a kormányzati szándékokkal. 3. Folyékony energiahordozó felhasználás: 1981. évhez viszonyitottan 1982. évben a tüzelőolaj felhasználás csökkenő tendenciájú üzemi és lakossági területen egyaránt. Meg kell állapitani azonban, hogy amig a lakossági felhasználás csökkenése jelentősebb mértékű /15 #-os/, addig az üzemi felhasználás csökkenése ennél lényegesen szerényebb /csupán 9,2 %/. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a lakosság gyorsabban reagált a közgazdasági szabályozásra /áremelés/, mint a termelő ágazat. Ellentmondásos a hajtóanyag felhasználás problémaköre, ugyanis a vizsgált vállalatok egy részénél megtakarítás jelentkezik ezen a területen, a többségnél azonban hajtóanyag felhasználás növekedés mutatkozik annak ellenére, hogy e területre külön állami rendelkezés jelent meg. Ezen belül a benzinfelhasználás növekmény a jelentős mértékű, és nem a gázolajfelhasználás. E területen vállalatainknak sürgős és hathatós tennivalóik vaunak. Ugy véljük, hogy a normakarbantartás tekintetében is és a futás km-csökkentése tekintetében is a lehetőségek meg vannak, ugyanis a jelentésekből az is kitűnik, hogy a gépjármű park kihasználtsága alacsony szintű. 4. Villamosenergia felhasználás: A város fogyasztóinak villamosenergia felhasználásának tendenciája 1981-82. év viszonylatában a népgazdasági törekvésekhez igazodóan alakult. A nagyfogyasztók /teljesítmény dijasok/ villamosenergia felhasználása az uj fogyasztói egységek belépésével növekedett csupán^l,l #-os mértékben.) Ha csak az 1981. évben meglévő fogyasztókat vizsgáljuk, ez esetben 0,5 #-os csökkenés tapasztalható 1982. évben. Ez annál inkább jó irányú módosulás, mert ugyanebben az időszakban az ipari termelés volumene 3-4 #-kal bővült.