MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. december. 1.
639. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. XII. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat az MNB pártalapszervezete titkári funkcióból történő felmentésére (Marosi Pál); javaslat az MSZMP MNB pártalapszervezete titkári funkcióba történő megválasztásra (Eperjesi Márta); javaslat munkásőrségbe történő felvételre; javaslat az ÁFÉSZ elnöki funkciójára (Harmati László). - 2. Jelentés a termékszerkezet korszerűsítésének helyzetéről és az exportképesség alakulásáról a KAEV 10. sz. Egri Gyárában. - 3. Tájékoztató a város párttagságának 1981. évi fegyelmi helyzetéről, a pártfegyelmi eljárások és alapelvek alkalmazásának tapasztalatairól a város pártalapszervezeteinél. - 4. Tájékoztató Eger város munkaerő-mobilitásának helyzetéről. - 5. Alapszervezetek minősítése: EVILL, UNISZERV, MÁV állomás, VASVILL.
A kereseteket tekintve a 2.000 és 4.500 Pt. között keresők változtatnak a leggyakrabban munkahelyet. Ez természetes is, hiszen ez a bér általában mindenhol elérhetőbb, mint a 6.000.- Ft. feletti kereset. A próbaidőn belüli magas kilépési arányt az jellemzi, hogy sem a minkaadó, sem a munkavállaló nem találja kívánatosnak a végleges munkaviszony létesítést. /A vállalatok a munkaerőt, a munkaerő pedig a vállalatot./ Ebbe a csoportba helyezhető a fegyelmezetlen, nem megbízható munkavállalók jelentős hányada. A lakóhely és a munkahely távolsága következtében kilépők száma /10,1 %/ szintén jelentős tényező., mely a dolgozók növekvő szabad idő szükségletének igénye, továbbá az utazási költségnövekedés miatt, várhatóan a jövőben tovább növekszik. A város munkaerő vonzása 148 településre terjed ki. A közel 10.000 bejáró 55 $~ A SL szűkebb vonzáskörzetből származik /Felsőtárkány/. Az ingázók 2/3-a férfi, 1/3-a nő. A bejárók 45 #-a az iparban ? 25 $-a az építőiparban dolgozik. Az ez év szeptemberi vonat- es autóbusz menetjegy áremelése tapasztalatunk szerint - elsősorban fizikai munkakörökben - az ingázók számának csökkenését eredményezte. Külön figyelmet fordítottunk az uj vállalkozási formáknak, a munkaerőmozgásra gyakorolt hatására. A Minisztertanácsi határozat megjelenését követően városunkban is elkezdődött az uj szervezeti formák kialakítása. 1981/82. évben közel 400 főt érint. /Ebben benne vannak az "anya" szövetkezettől levált, jelentősebb munkaerő vonzatú kisszövetkezetek is./ Foglalkoztatásra gyakorolt hatásukra két megközelítésben célszerű tekintettel lenni: Egyrészt van egy valós, de a várttól kisebb mértékű létszámelszivó hatásuk /ezt főleg a hiányszakmákban kell figyelemmel kisérni: kárpitos, kőműves, ács, tetőfedő, bádogos stb./ Másrészt: a vállalaton belül működő gazdasági munkaközössegek a munkaerőmozgás csökkentését segítik elő azzal, hogy dolgozóik számára, saját vállalatuknál biztosítják a többletjövedelem megszerzésének lehetőségét. 3. A munkaerő gazdasági szektorok közötti mozgására jellemző, hogy az ipar vonzása növekszik, ez az építőiparra nem jellemző jelenség. A mezőgazdaságban stagnál a létszám. A belépőknél növekszik a fiatalok aránya, de az előzőekben emiitettek értelmében a mozgás, tehát a kilépés is közöttük a legmagasabb arányú .A szolgáltató szektorra a létszámcsökkenés a jellemző. Ez nem az elvártnak és a népgazdasági érdekeknek megfelelő. 4. A munkaerőgazdálkodás jellemzői: A vizsgált vállalatok információi szerint a szükséges munkaerő biztosítása a szintentartás, s a pótlás egyaránt gondot jelent: a/ az uj munkaerő megszerzésére a vállalatok 1/3-a fordit energiát, b/ néhány vállalatunk csak a felvételt szorgalmazza, de maga utánpótlásról nem gondoskodik.
