MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. augusztus. 11.

631. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VIII. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Ruskó László pártfegyelmi ügyében történt fellebbezés elbírálása; pártból való törlések; Zubor Gyula pártbüntetésének kiszabása; javaslat az 1982. november 7-ei kormánykitüntetésekre. - 2. Jelentés az ötnapos munkahétre való áttérés Eger városi tapasztalatairól. - 3. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság 1982. II. félévi üléstervére. - 4. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság tagjainak 1982. II. félévi látogatási programjára.

V/Titk/lb/30/Szarvas/Vincze Eger, 1982. VIII. 3. Szigorúan bizalmas! Ksszült: 17 pld-ban Látta: dr.Asztalos Miklós JELENTÉS az ötnapos munkahétre való áttérés Eger városi tapasztalatairól Hazánkban az ötnapos munkahétre való áttérés koncepciója az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban fogalmazódott meg. Széleskörű vizsgálatokat követően a XII. kongresszus határozata, illetve az 1981. elején megjelent 1013/1981. MT határozata intézkedett az ötnapos munkahét bevezetéséről. 1981. július 1-től három és többmüszakos, illetve a folyamatosan termelő üzemek vezethették be az ötnapos munkahetet /ez városunkban mindössze 3 egységet érintett: Dohánygyár, Sütőipari Vállalat, OÉÁ/. A gazdálkodó szervek döntő többsége - a mezőgazdaságot is beleértve, valamint az egészségügy, óvodák, bölcsődék - pedig 1982. január 1-től tértek át^az uj munkarendre. Az államigazgatási és társadalmi szervek ez év február 1-től dolgoznak az ötnapos munkarendben. Iskolák közül a MÜM 212. sz. Szakmunkásképző Intézet vezette be - kisérleti jelleggel,- 1981. szeptember 1-től az ötnapos tanitást, a többi iskola ez ev szeptember 1-től fogja bevezetni. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel az egy műszakban dolgozók heti munkaideje 42 óra, a két- és többmüszakban, illetve a folyamatosan termelő üzemekben dolgozóké 40-42 óra lett. Az áttéréssel a dolgozók nagyobb hányadánál csökkent a munkaidőalap. Ez elsősorban fizikai munkaterületeken dolgozókat érintette, /ők az ebédidőt a bevezetést megelőzően is munkaidőn kivül vették ki/ A dolgozók másik részénél a heti 44 órás munkaidő csupán formálisan csökkent 42 órára, mert náluk az ebédidő a bevezetés előtt is a munkaidő része volt. A bevezetést követően az étkezési idő nem lehetett a munkaidő része. Igy a munkahelyen az egy nap alatt letöltött idő kismértékben növekedett, /átlagos napi munkaidő egymüszakos helyeken 8 óra 24 perc, és ehhez jön még az ebédidő/ 1982. január 1-től újraszabályozásra került a szabadságolás rendje is, igy az ötnapos munkarendben a munkában eltöltött idő alapján egybefüggően 3-5 hét fizetett szabadság vehető ki. Az ötnapos munkahét bevezetésének szigorú feltételei voltak, melyeket az egységeknek önerőből kellett megoldaniuk. Ilyen feltételek: a kieső munkaidőalap miatt a pénzügyi, gazdasági helyzet nem romlolhatott, a dolgozók munkabére nem csökkenhetett, nem zavarhatja a vállalatok egymásközti kooperációit, és a labsság folyamatos ellátásat nem érintheti hátrányosan. A feladatok megoldásához sokrétű szervezésre, egyeztetésre volt szükség az egységeknél. Első lépcsőben 1981. közepén úgynevezett felkészülési tervek, bevezetési programok k

észültek. Ezeket a programokat a munkahelyek demokratikus fórumrendszerei is megtárgyalták, majd a felettes ágazati és tanácsi szervekhez - gyáregységek esetében a törzsgyárhoz küldték jóváhagyásra.