MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. augusztus. 11.

631. ő. e. (31. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VIII. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Ruskó László pártfegyelmi ügyében történt fellebbezés elbírálása; pártból való törlések; Zubor Gyula pártbüntetésének kiszabása; javaslat az 1982. november 7-ei kormánykitüntetésekre. - 2. Jelentés az ötnapos munkahétre való áttérés Eger városi tapasztalatairól. - 3. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság 1982. II. félévi üléstervére. - 4. Javaslat a városi párt végrehajtó bizottság tagjainak 1982. II. félévi látogatási programjára.

A^termelő területeken a programok^központi kérdései azok a tervezett műszaki, szervezési-gazdasági intézkedések voltak, amelyek a kieső mun­kaidoalap pótlását biztosították. A kieső munkaidőalap a gazdasági egy­ség jellegétől, fizikai, alkalmazotti arányától függően 2,5 - 7 %-kt tette ki. /pl. HTÉV 4,8 KAEV 6,1 %/ A feltételeknek természetesen minden egység eleget kivánt tenni, igy egy kedvező folyamat indult meg a műszaki fejlesztés és a belső tartalékok mozgósitása terén. A teljesítést illetően a kitűzött célokat összességében az egységek meg­oldották, jelentős eredmények születtek a Finomszerelvénygyárban, a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában, a Dohánygyárban. Nem emelkedett a túlóra felhasználás sem az egységekben. Nem minden tekin­tetben teljesítette intézkedési tervét a VILATI, amelynek elsősorban külső okai voltak. A bevezetett munkaidőalap pótló intézkedések biztosították, hogy az I. félév termelési feladatait a város gazdasági egységei teljesí­tették. 1981. I. félévéhez képest növekvő termelést alacsonyabb munkaidő­alappal oldották meg, ami a hatékonyság javulását jelenti. Az áttérés fizikai munkaterületeken magával hozott különböző bérügyi in­ tézkedéseket is. Az ezzel kapcsolatos teendőket is a bevezetési progra­mok tartalmazták. A rövidebb munkaidő miatt a dolgozó bére nem csökken­hetett, igy a munkaidő függvényében /40 vagy 42 órás/ az órabérek 4,8 - 10 %-kál meg lettek emelve, hasonlóan a darabbér dijtételek is. A munkaközi szünetre fizetett korábbi dijakat alapbéresitették. Ezekről a rendelkezésekről a dolgozókat előzetesen tájékoztatták. Városi tapasztalat, hogy bércsökkenés a csökkentett munkaidőre történő átállás kapcsán nem történt, a dolgozók részéről ezzel összefüggő bér­probléma nem merült fel. A munkarend kialakításában az egységek nem törekedtek arra, hogy feltét­lenül egységes legyen egy-egy vállalaton-szövetkezeten belül a különböző munkahelyek munkaidőrendje. Ez a tény az utazási lehetőségeket pozitivan befolyásolta. Az utazási lehetőségek figyelembe vétele mellett az ebéde­lési lehetőségek megteremtésére is gondoltak az egységeknél. Általában emelkedett az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma. Több helyen elő­fordult, hogy müszakváltás idején 20-30 perces átfedés alakult ki, /OÉÁ, Finomszerelvénygyár, KAEV/ ezeken a helyeken munkaszervezési in­tézkedésekkel kellett a dolgozók hatékony foglalkoztatásáról gondoskod­ni, ami kezdetben - uj feladatról révén szó - nem volt elég kielégitő. Általános tapasztalat, hogy a munkahelyek a dolgozók jogos kivánságait /vidékről bejárás, kiskorú gyermek elhelyezése, stb/ a munkarend kiala­kításában figyelembe vették, illetve egyes dolgozóknál eltérő munkaren­det is engedélyeztek az érintett dolgozó megtartása érdekében. Termelő tevékenységet folytató vállalatnál általában hétfőtől-péntekig vannak a munkanapok, tehát "minden szombat szabad". Szombati napokon csak a karbantartás dolgozik. A közlekedés:,, posta, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás terén az ágazat sajátosságaiból adódóan nem lehetett megoldani, hogy minden dol­gozó szombaton kapja meg a szabadnapját. Eza"kényszerü"munkarend kiala­kítás ezekben az ágazatokban kisebb gondokat vetett fel, igy pl. az év első hónapjaiban a kereskedelemben igen jelentős fluktuáció volt tapasz­talható. /Centrum Áruház, ÁFÉSZ/ A megváltozott munkarenddel összefüggésben a vállalati-szövetkezeti szo­ciális létesítmények szolgálati idejét is módosították, igy pl. ebédlők, klubok, üzemi orvosi rendelők, jogsegélyszolgálat, gyári könyvtárak, üzemi óvodák, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom