MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. június. 2.

626. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VI. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártból való törlésre javaslat; munkásőrségből való kizárásra javaslat. - 2. Jelentés az állami káder- és személyzeti munka pártirányításának és ellenőrzésének helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés Eger város idegenforgalmi, gyógyhelyi szerepkörének alakulásáról és a feltételek megteremtése érdekében tett intézkedésekről. - 4. Javaslat az 1982-83. évi pártoktatás feladataira. - 5. Különfélék: javaslat a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 3 éves általános tagozat 1982-83. évi beiskolázására.

összességében megállapítható, hogy a vezetők megfelelnek a velük szemben támasztott magasabb követelményeknek. Az eredmények ellenére észlelhető néhány kedvezőtlen jelenség is: több helyen előfordul, hogy a gazdasági eredmények "fényében" a vezető túlbecsülve önmagát, nem ápolja kapcsolatát a társadalmi szervekkel, a dolgozókkal. /Téglagyár, MAV Állomás/ Ugyanakkor . eredmény, hogy az utóbbi évek során tovább szélesedett a kádermunka demokratizmusa. E tevékenység nyiltabb, a politika más^területeihez hasonlóan közérdekübb lett. A személyi kérdések eldöntéséhez szélesebb körből meritenek véleményt és ezek ismeretében nagyobb biztonsággal döntenek. A követelménytámasztásban nem tesznek különbséget a párttag és a pártonkívüli vezetők között. Valamelyest szaporodott - de nem a kivánt mértékben - az alternatív javaslatok száma. A káderkiválasztási folyamat elején még több jelölt szóbakerül, de a testületi ülésre már rendszerint csak egy jelöltet visznek. Általában helyesen érvényesül az az elv, hogy ott döntsenek a vezetőkről, ahol legjobban ismerik őket. A pártszervezetek helyesen élnek ezzel a jogkörükkel. Ennek ellenére még találkozni szubjektivizmussal, az ismeretségen és nem a valóságos értekeken alapuló kiválasztással, esetenként az elvszerüséget sértő megoldásokkal. A pártszervezetek küzdenek ezen jelenségek ellen. /HTÉV, MEZŐGÉP/ A KISZ- és a szakszervezet véleményezési jogát figyelembe veszik, a demokratikus fórumok müküdnek, de előfordul, hogy ez esetenként formális, látszat-működés. Pl. az igazgató külön tárgyal a párttitkárral, a KISZtitkárral, és külön a szakszervezet vezetőjével, hogy álláspontját elfogadtassa, saját elképzelései szerint alakítsa e szervek véleményét, vagy az eldöntött kérdésekhez kér utólag hozzájárulást. /GM.Szakközépiskola, HÁÉV/ A demokratizmus fejlődésének vannak negatív kisérő jelenségei. Kialakult valamiféle rosszul értelmezett vezetői tisztelet, hogy mindent elfogadnak, amit a vezető mond. A testületi üléseken, ahol lenne lehetőség a nézetek ütköztetésére, indokolt esetben sem vitatkoznak. Néhány helyen él még az a szemlélet "hogy mindenki kenyere az igazgatótól függ"./AGRIA/ Van egy olyan megalkuvó nézet is, amikor azt mondják, "miért pont én szóljak, mondja más". Ez a szemlélet mindenképpen káros gyakorlatot eredményez, a pártszervezeteket arra kell bátorítani, hogy időben tárgák fel a kisebb hibákat, fogyatékosságokat, ne halmozódjanak azok fel es akkor szóljanak csak, amikor a "földcsuszamlás" elkerülhetetlen. Igen nagy károkat okoz, ha időben nem intézkednek a megérett kádercserékben, vagy a feltárt hiányosságokat későn követik a megfelelő intézkedések. Joggal kifogásolják a pártszervezetek - a megérett kádercseréknél -, hogy egyes vezetők ujraés újra bizonyítási lehetőséget kapnak /ÉMÁSZ/, t a pártszervezetek egy része sem^lép fel mindig időben ilyen kérdésekben kezdeményezőén. /Sütőipar, HÁÉV/ A vezetésben együtt van a három generáció, mely biztosítja a vezetés állandóságát és folyamatosságát. Ugyanakkor azzel együtt a vizsgált területen azt tapasztaltuk, hogy a 30 éven aluliak vezető beosztásba való kinevezése - különösen felső- vagy középszintre - a társadalmilag indokoltnál lassúbb. A fiatalok vezetővé válásának gyorsításában a pártszervezetek sem tanúsítanak mindig kellő aktivitást. Elég hosszú időt vesz igénybe a felkészülés, a bizonyítás időszaka, általában 6-8 év. A kórháznál pl. miniszteri rendelet irja elő, hogy 35 évesnél fiatalabb orvost nem lehet főorvosnak kinevezni.