MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. június. 2.

626. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VI. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártból való törlésre javaslat; munkásőrségből való kizárásra javaslat. - 2. Jelentés az állami káder- és személyzeti munka pártirányításának és ellenőrzésének helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés Eger város idegenforgalmi, gyógyhelyi szerepkörének alakulásáról és a feltételek megteremtése érdekében tett intézkedésekről. - 4. Javaslat az 1982-83. évi pártoktatás feladataira. - 5. Különfélék: javaslat a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 3 éves általános tagozat 1982-83. évi beiskolázására.

- 2 I. A káderpolitika és a kádermunka főbb elveinek érvényesítése A pártszervek és szervezetek rendszeresen figyelemmel kisérik a kádermunka helyzetét. A pártbizottságok, a pártvezetőségek évente, a pártalapszervezetek általában 2 évente tűzik napirendre a káderállomány helyzetét. A^káderállomány összetételének változásait a párt- és az állami vezetés folyamatosan figyelemmel kiséri, elemzi, meghatározzák a szükséges teendőket. A Központi Bizottság határozatából es a Minisztertanács rendeletéből adódó teendőket a felügyeleti szervek, illetve a Minisztertanács Titkárság személyzeti főosztályának módszertani útmutatása alapján ágazati szinten kidolgozták és az ebben foglalt követelményeket igyekeznek érvényre juttatni, ezzel biztositva a káder- és személyzeti munkában az egységes szemléletet. A bizottság a vizsgálatba bevont 25 egységnél megvizsgálta, hogy hogyan alakultak a vezetői állomány főbb jellemzői alsó, közép- és felsőszmten. Az összes vezető 5,2 #-a felsőszintű, 37,3 #-a közép, 57,5 #-a alsószintű vezető. A vezetői létszámban közép- és alsószinten volt a legnagyobb növekedés. Ez 1975-höz viszonyítva 21 A növekedés csökkenő foglalkoztatott létszám mellett következett be. A vezetők döntő többsége - minden szinten - rendelkezik a beosztásához szükséges állami iskolai végzettséggel, /82-88 %/ vagy az ezt helyettesítő hosszú idejű szakmai gyakorlattal. Az elmúlt 5 évben a felsőszintű vezetők 68 #-a, a középszintű vezetők 83 #-a, az alsószintű vezetők 69 #-a vett részt állami továbbképzésben. Az előírásoknak megfelelően alakult a káderállomány politikai végzettsége. A felsőszintű vezetők 97 #-a, a középvezetők 84 #-a, az alsószintű vezetők 58 #-a rendelkezik valamilyen szintű politikai iskolai végzettséggel. A vezetők 68-70 %-a - a káderképzési terveknek megfelelően az utóbbi években szerzett politikai iskolai végzettséget. A felsőszintű vezetők zöme /78 %/ párttag. A középvezetőknek többmint a fele, mig az alsószintű vezetőknek mindössze 30 %-a. tagja a pártnak. Alsószinten a párttagok arányát nem tartjuk kielégítőnek, hiszen az itt dolgozók döntő többsége fiatal, közvetlen kapcsolatban állnak a termelésben résztvevőkkel, mely indokolja körükben a gyorsabb ütemű pártépitést. A vezetők munkájának megítélésében előtérbe került a szakmai hozzáértés, a változó gazdasági körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás készsége, az ésszerű kockázatvállalás. Az elmúlt időszakban felnőtt és a gyakorlatban bizonyított egy uj vezetőgárda, mely képes megfelelni ezeknek a követelményeknek. Ezt bizonyítja a városban a kiváló vállalatok egész sora. A pártszervezetek a vezetőktől nem csak azt kérik számon, hogy egyetért-e a párt politikájával általában, hanem konkrétan számonkérik, hogy mit tesznek a politika megvalósításáért. Az általuk vezetett területen egyegy munkahelyi vezető beszámoltatásakor konkrétan számonkérik a párt • alapvető határozatai megvalósulásának helyzetét, /nő- és ifjúságpolitikai, a munkásosztály helyzetéről, a kádermunkáról, az üzemi demokráciáról szóló határozat/ A vezetők magatartásának megítélésénél jobban előtérbe került az emberek sorsáért érzett felelősség, a példamutatás, az őszinteség, a kommunista áldozatvállalás.