MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. június. 17.

600. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. VI. 17. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártalap-szervezeti titkári funkció betöltésre (Ipacs István, településtisztasági vállalat); javaslat munkásőrségből való kizárásra; pártfegyelmi ügy (Hajnal Tibor); javaslat az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának felmentésre (dr. Csicsai József), illetve az új igazgató kinevezésére (Ferenczi Pál); javaslat a Munkásőrség Eger Városi Zászlóalj parancsnokának (Kovács László) rendfokozatból történő visszavetésére, valamint parancsnoki beosztásból való felmentésére és szolgálati nyugállományba helyezésére. - 2. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezői kibontakozásának tapasztalatairól a város gazdasági egységeinél. - 3. Tájékoztató az MSZBT tagcsoportok pártirányításának tapasztalatairól.

Az anyagi- és erkölcsi ösztönzés terén az alkalmazott bérezési formák fizikai területen elsősorban még mindig a mennyiségi mutatók teljesítésére ösztönöznek, a minőségi munkavégzést kevésbé veszik figyelembe. Alkalmazotti területen a beosztott állományú műszaki dolgozók bérezésében nivellálódás tapasztalható. Az egységek nem élnek az átlagtól magasabb műszaki szinvonalu mérnöki munka kiemelt díjazásának lehetőségével. Ezt a hiányt fokozottabb erkölcsi elismeréssel sem pótolják. Kedvező viszont, hogy vezető állású dolgozók prémiumrendszerét az utóbbi időben már a gazdálkodás minőségi mutatóinak alakulásához kötik, /MEZŐGÉP, VILATI, Finommeohanika/ 2, Az építőiparban a termelési érték növekedésének üteme lényegében megegyezett a költségek enelkedésének mértékével. Kivétel az 1980, év, amikor a költségek jobban nőttek, mint a termelési érték. /6-7, sz, melléklet/ A gazdálkodás eredménye az építőiparban az V, ötéves terv időszakában évenként jelentős hullámzást mutat. Jelentős visszaesés következett be 1980-ban, amikor az Állami Épitőipari Vállalat veszteségét nem számolva, jelentősen alatta marad az 1975, évinek is. Az építőipar eszközállományának gyarapodása valamennyi ágazat között a legdinamikusabb volt, A növekedés jelentősen meghaladta a termelési érték növekedését, /8, sz, melléklet/ A nagyértékü eszközöket nem tudták a szükséges mértékben a termelés szolgálatába állítani, igy jelentősen romlott az eszközhatékonyság, /9 *sz, melléklet/ Ennek okát abban látjuk, hogy az épitőipari gépek és szállítóeszközök tekintetében túlzott vállalati autarchiára való törekvés alakult ki. Nem használták ki a nagyértékü eszközök egymás közötti átcsoportosításának lehetőségeit. A kedvezőtlen össz képen belül a kisebb épitőipari szervezetekben, igy az Ingatlankezelő Vállalatnál, a Városi Tanács Mélyépítő Üzeménél és a két téglagyárban viszont javult az eszközhatékonyság.