MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. június. 17.

600. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. VI. 17. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártalap-szervezeti titkári funkció betöltésre (Ipacs István, településtisztasági vállalat); javaslat munkásőrségből való kizárásra; pártfegyelmi ügy (Hajnal Tibor); javaslat az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának felmentésre (dr. Csicsai József), illetve az új igazgató kinevezésére (Ferenczi Pál); javaslat a Munkásőrség Eger Városi Zászlóalj parancsnokának (Kovács László) rendfokozatból történő visszavetésére, valamint parancsnoki beosztásból való felmentésére és szolgálati nyugállományba helyezésére. - 2. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezői kibontakozásának tapasztalatairól a város gazdasági egységeinél. - 3. Tájékoztató az MSZBT tagcsoportok pártirányításának tapasztalatairól.

Az V. ötéves terv időszakában az építőiparban foglalkoztatottak száma osak kismértékben - öt év alatt 6,2 %-kal - nőtt. Az egyes épitőipari szervezetek létszám helyzete eltérően alakult. Dinamikusan nőtt a létszám az IKLV-nél /162,8 %/, és a Tanéosi Épitőipari Vállalatnál /107,3 %/, a többi egységnél viszont a létszám csökkenése volt a jellemző. Növekedett a szak-szerelő ipari szakmunkások száma, ugyanakkor a hagyományos, az épités-szerelésben nagyfontosságú szakmákban nem nőtt, illetve egyes esetekben jelentős osökkenés következett be. /pl. az ács- és kőműves szakmákban/ Az a tapasztalatunk - néhány kivételtől eltekintve -, hogy a rendelkezésre álló szakmunkás struktúra nincs teljesen összhangban a vállalatok termelési feladataival, ami hatékonyság rontó tényezőként fogható fel. A termelékenység és a hatékonyság emelésének fontos forrása a munkaidő kihasználás javitása. Az épitőipari vállalatoknál a mulasztott napok zömét a fizetett szabadság és a betegségek miatti kiesések jelentik. Az igazolatlan hiányzások száma a különböző intézkedések hatására sem ősökként számottevően. £ tekintetben az iparágon belül legkedvezőtlenebb a helyzet az Állami Épitőipari Vállalatnál és a Téglagyár ban, ahol átlagosan meghaladja dolgozónként az 1-1,5 nap kiesést az igazolatlan hiányzás. A munkahelyen eltöltött, de nem munkával töltött kieső idő mére teiben lehetőséget kinél a termelékenység növelésére, a hatékony ság fokozására. Ebben fontos szerepet kell hogy kapjon a munkafe gyelem erősítése, a technológiai fegyelem fokozása, a munka- és üzemszervezés javítása. Az V. ötéves terv időszakában az építőipar termelékenységi szint je dinamikusan emelkedett. A munkatermelékenység az 1 főre jutó termelés alapján 46,6 ^-kal, az egy fizikai foglalkozásura jutó termelés alapján 1976-1980. közötti években 48,4 #-kal növekedett. /1Q.sz, melléklet/