MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. december. 18.
560. ő. e. (25. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. XII. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásőrség 1979. évi kiképzési feladatainak végrehajtásáról és az 1980. évi feladatok. - 2. Javaslat a városi pártértekezlet beszámolójára és a határozattervezetre. - 3. Tájékoztató a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól (szóban). - 4. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat kitüntetés adományozására (Veréb József). - 5. Különfélék: az egri TIGÁZ párttitkára (Jakab András) ellen lefolytatott fegyelmi eljárás ismertetése; javaslat Báry József (iparcikk kiskereskedelmi vállalat) KPVDSZ elnökké történő kinevezésre.
A korábbinál kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségek 1979-től már érzékeltetik a termelésre gyakorolt mérséklő hatásukat. A beruházási javak iránti kereslet mérséklődött, ebből következik, hogy több egységnél a fejlődés üteme csökkent, illetve stagnál. A termelési alapegységeknél tapasztalható a termelési szerkezet, a gyártmányösszetétel korszerűsítésének igénye. Az erre irányuló tevékenység azonban igen eltérő. Az önálló vállalatoknál, elsősorban a nagyobb egységeknél a struktúraváltoztatás tudatos, tervszerű előrelátás és elemzések alapján a feltért piaci ismeretek birtokéban az egész vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatását figyelembevóve történik,A Finomszerelvónygyár ezirányu tudatos tevékenysége a gazdálkodás eredményességében is kifejezésre jut, A nem önálló gyáraknál a gyártmányösszetótel alakulása a vállalat által diktált program függvénye. Tapasztalható gyors, rövidtávú, látszatintézkedéseken alapuló termékváltás is, A belföldi szállítások mellett dinamikusan nőtt a vállalatok, szőve tlezotek_ejyaorjjja^ Elsősorban a nagyobb gazdasági egységek értek el számottevő és tartós kivitolnövekedóst, /Finomszerelvénygyár 9 Borgazdasági Kombinát/ Az exportban érdekelt kisebb egységek kivitele évenként jelentős hullámzást mutat, A realizálási lehetőségek gyors változása mollett ebben szerepet játszik a tervszerű gyártmányfejlesztés hiánya, az alkalmi, konjunkturális helyzet kihasználására való törekvés. A kíilkoreskodelmi tevékenység bonyolítása áttételes, nohézkes. Ennek egyik kedvezőtlen hatása, hogy a tőkés piacon történő értékesítés nem képes követni az exportképes árualap növokedósét, A vállalati eredmények nagy szóródást mutatnak évenként, ágazatonként ós vállalatonként, A tervidőszak második felóban az elvonások növekedése miatt a nyereség mérsékeltebben nőtt, több helyen stagnált, illetve csökkent. Ebben az időszakban gyengült a vállalatok pénzügyi helyzete, a gazdálkodó szervek egymás közötti kaposolatában romlott a fizetési fegyelem. Az országos, megyei helyzethez hasonlóan a kész 1 etgazdálkodájs színvonala nem kielégítő*. A készletek állománya gyorsabban nőtt, mint