MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. december. 18.

560. ő. e. (25. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. XII. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásőrség 1979. évi kiképzési feladatainak végrehajtásáról és az 1980. évi feladatok. - 2. Javaslat a városi pártértekezlet beszámolójára és a határozattervezetre. - 3. Tájékoztató a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól (szóban). - 4. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat kitüntetés adományozására (Veréb József). - 5. Különfélék: az egri TIGÁZ párttitkára (Jakab András) ellen lefolytatott fegyelmi eljárás ismertetése; javaslat Báry József (iparcikk kiskereskedelmi vállalat) KPVDSZ elnökké történő kinevezésre.

településekről jár be az egri munkahelyekre. Az iparban foglalkoztatottak száma 14.500, mintegy 100 fővel ősökként. A mezőgazdaságban dolgozók száma szintén 100 fővel csökkent. Az építőipar 1100 fővel és a kereskedelemben 440 fővel gyarapodott. A foglalkoztatottak számának további növekedése a szállításban, hírközlésben, illetve az egyéb nem anyagi ágazatban realizálódott. 2. A termelés és az értékesítés mennyiségi, minőségi alakulása, a gazdálkodás hatékonysága. A hatékonyságnövelés fő módszerei és A város iparának, ezen belül a gépiparnak a jelentősége nőtt. A fejlődés eredményeként méghatárpzó jelentőségűvé vált Eger gazdaságában, az előállított termékek értékét, valamint a termelő állóalapokat tekintve egyaránt. Az ipari szervezetek évenként átlagosan 12,6 $-al növelték termelésüket. Ennek eredményeként folyó áron számítva 43-45 %-al állítottak elő nagyobb értéket, mint 1975-ben. Azoknál az egységeknél emelkedett a termelés, átlagot meghaladó ütemben, ahol a beszámolási időszakot megelőzően, illetve annak első szakaszában erőteljes berhuzási tevékenység ment végbe. Gyorsabb volt a fejlődés a nem megyei székhelyű vállalatok gyáraiban, igy a VILATI-ban,az öntödében, a Csepel Autógyár 3, sz. Gyárában, A KAEV 10, sz. Gyárában az 1976. évi visszaesést 1977. és 1978-ban gyors növekedés követte, majd ismét megtorpanás következett be. Az ipari termelés anyagigényessége gyorsabban nőtt, mint a termelési érték. Ennek következménye, hogy az anyagmentes termelési értékét mindössze hat egység tudta a teljes termelési érték emelkedését meghaladó ütemben fokozni. Az árbevétel gyors növelését a termelés mennyiségi növekedésé, a termékösszetételnek az értékesebb gyártmányok felé történt eltolódása, illetve az anyagárak emelkedése és annak a vevőre történő áthárítása tette lehetővé.