MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. október. 25.

529. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. X. 25. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; kiegészítő előterjesztés tagfelvételi javaslat felülvizsgálatára (Kéri Sándor és Besenyei Lajos); javaslat Vályi István emléktábla elhelyezésére; javaslat Kolacskovszky Lajos emléktábla elhelyezésére; előterjesztés új párttagsági könyv kiadására (Sutyák Zoltán). - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1973. november 28-ai határozata végrehajtásának tapasztalatairól a városi tanács apparátusában, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató a városi párt-, állami és tömegszervezeti szerveknek, valamint gazdasági egységeinek és intézményeinek külkapcsolatairól, javaslat a külkapcsolatok tartalmának továbbfejlesztésére.

A végrehajtó bizottság állásfoglalása a .jelentéssel kapcsolatban A .jelentés minősítése

: A jelentés szerkezeti felépitése, 3 fejezetre tagolása logikailag egy Jó törekvést jelez. - Az első fejezében bemutatja az apparátus helyzetét az iskolai végzettség szerint, és jelzi az utóbbi években történt mozgást, változás t. - A második fejezetben megkisérli minősiteni az apparátus felkészültségét, alkalmasságát, értékelni a kádermunka tanácsi gyakorlatát. - A harmadik fejezet a feladatokkal foglalkozik. A jó szerkezeti felépités nélkülözi - sajnos - az elvárt értékű tartalmat. A jelentés megfogalmazói nem éltek a lehetőséggel, hogy e jelentős kérdésről elemzőén, problémaielvetőén, nyiltan és őszintén adjanak számot a párt-végrehajtóbizottságnak. Az átgondoltság hiánya érezhető a feladati rész koncepciószegénységében is. Mindezek ellenére betekintést nyújt a tanácsi kádermunkáról, alapnak fogadható el a vitához. A káderhelyzet, a kádemunka megítélése

i A Városi Tanács káderhelyzetét, az apparátus jelenlegi felkészültségét, a feladatteljesítésre való alkalmasságát jó közqpes szintűnek lehet minősiteni. Ez megfelel a munka nehézségi fokának és a mai igényeknek. A Városi Tanács vezetése a Központi Bizottság határozata és a városi pártértekezlet határozata után igyekezett az apparátust ugy fejleszteni, hogy az megfeleljen a szerteágazó és bonyolult várospolitikai és államigazgatási feladatoknak. A fejlesztés eredménye - a közben megvalósított szervezett képzéssel és továbbképzéssel együtt - hogy növekedett a magasan kvalifikált szakemberek száma, javult a szervezés, az ügyintézés színvonala, növekedett az apparátus tekintélye. A fejlesztés hatása, amely nagyobb mértékben külső és kisebb mértékben belső mozgással történt, néhány osztály munkájában kézzelfogható. Ugyanakkor a jelentés által is birált osztályok, szakigazgatási szervek belső káderhelyzete /pl.: pénzügyi osztály, művelődési osztály/ arra enged következtetni, hogy a fejlesztési koncepciók nem voltak kellően átgondoltak, hogy következetlenség érvényesült ezen a területen. A fejlesztési koncepció nagyobb átgondoltságának szükségességét vetik fel azok az ellentmondások is, amelyek az egyes osztályok munkájának társadalmi jelentősége és létszáma között fennáll. így pl. a szervezési és jogi osztályon 14 fő, a művelődési osztályon 5 fő dolgozik. Említhetnénk itt az egészségügyi osztályt vagy a személyzeti csoportot is.