MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. október. 25.

529. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. X. 25. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; kiegészítő előterjesztés tagfelvételi javaslat felülvizsgálatára (Kéri Sándor és Besenyei Lajos); javaslat Vályi István emléktábla elhelyezésére; javaslat Kolacskovszky Lajos emléktábla elhelyezésére; előterjesztés új párttagsági könyv kiadására (Sutyák Zoltán). - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1973. november 28-ai határozata végrehajtásának tapasztalatairól a városi tanács apparátusában, javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató a városi párt-, állami és tömegszervezeti szerveknek, valamint gazdasági egységeinek és intézményeinek külkapcsolatairól, javaslat a külkapcsolatok tartalmának továbbfejlesztésére.

Az apparátus az alkalmasság vizsgálata szempontából megitélésünk szerint 3 csoportba osztható. Az első csoport

: az ügyintézők csoportja - ez is két részre bontható. Ennek nagyobbik része a képzés és továbbképzés segítésével, másrészt a javuló vezetői munka következtében alkalmazkodni tud a tanácsi munkával szemben támasztott mai követelményeknek. Feladatát egészében jól látja el és alkalmassá lehet tenni. Kisebbik része - ezek az un. régi káderek - képtelen a fejlődésre. Beleidegződött az évtizedes hivatali munka, s annak bürokratizmusa. Rájuk jellemző a bátortalanság, az állásfoglalásoktól való elzárkózás, a visszahúzódás. Munkájukat, feladatukat általában ugy, ahogy elvégzik. Ezt a csoportot tanulmányozni, vizsgálni kellene, sorsukat illetően - nagyon emberségesen - a jövőben lépni kellene. A második csoport

: az osztályvezetők és helyettesek csoportja, azaz a vezetői garnitúra. Róluk összességében elmondható, hogy értik a tanácsi munkát, összes bajaival, gondjaival képesek megbirkózni. Helyes és jó irányítással színvonalas tanácsi vezetést lehet veiül biztosítani. E csoporton belül alaposan át kell gondolni a pénzügyi osztály, a művelődési osztály és a termelés-ellátás-felügyeleti osztály vezetését. Mindhárom osztályra megállapítható a vezetést illetően, hogy a váfcspolitikai és fejlesztési koncepciók magasabb szintű és kezdeményezőbb vezetést kivan. Más osztályvezetőknél a vezetői készség fejlesztési indokolt pl: műszaki osztály - kitűnő szakember óriási munkabírással, de mint vezető, nem hiánytalanul vezeti e nagylétszámu és jelentős osztályt. Végül a harmadik csoport

: a legfelsőbb vezetés. A jelenlegi együttes jónak minősíthető.Felkészültségében és összetételében is alkalmas. A két fiatal helyettes és a rutinB és tapasztalt tanácselnök és titkár vezetési egysége a várospolitikai és fejlesztési koncepciók azonos értelmezésében és a megvalósításban, az apparátus irányításában minden bizonnyal kialakul és megerősödik. A vezetésre a jövőben az eddigieknél is nagyobb feladat hárul. A feladatok a kádermunkában, a káderek nevelésében - az elmondottakon kivül- a következőket teszik szükségessé: 1. / A tanács vezetése emelje a követelményeket az apparátusban dolgozó káderekkel szemben, mindenek előtt a vezető beosztású káderekkel szemben. A követelménynövelés terjedjen ki mindenek előtt: - az önállóbb és felelősebb munkára, - a vezetői készség, a hozzáértés fejlesztésére, - a beosztott dolgozók nevelésére, felelősségérzeük növelésére, - a megoldásra megérett és szükséges cserék emberséges megoldására stb. A tanácsi munka társadalmi tekintélye és súlya, a káderek erkölcsi és anyagi megbecsülése megfelelő alap ahhoz, hogy magasabb követelményeket támasszunk és a számonkérésben nagyobb következetességet lanusitson. 2. / Fontos feladat továbbra is az egységes szemléletre és egységes cselekvésre nevelni az apparátust. Azt kell erősíteni, hogy a mindennapi államigazgatási feladatok mellett az egész apparátus képes legyen a várospolitikából adódó döntő feladatokra koncentrálni.