MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. április. 26.

516. ő. e. (22. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. IV. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés pártból való törlésre (Szilágyi Gábor); javaslat pártbizottsági titkári funkció alóli felmentésre, illetve pártbizottsági titkárrá választásra (Urbán János, Prokai Ferenc); javaslat az Egri Szakmaközi Bizottság titkári pozíciójára (Búzás Imre); előterjesztés igazgatói munkakörből való felmentéssel kapcsolatban (Bóka Sándor) - levéve a napirendről. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1969-es tudománypolitikai határozatának végrehajtásáról. Javaslat a Politikai Bizottság 1977. június 27-ei tudománypolitikai határozata megvalósulásának feladataira (pb elé kerül). - 3. Jelentés az 1978. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól.

Éves bevétellink elSre láthatólag 6,860 m/Ft lesz, az előző évihez viszonyítva 12 százalékos felfutással számolhatunk. Annak ellenére, hogy már harmadízben készíttetjük el önkéntes alapon a tagdijátsorolást, mégis egyre több helyen alakulnak ki különböző vélemények, észrevételek a munka során. Az önkéntesség elvét általában helyesnek tartják a párttagok, s annak bevezetését a bizalom egyik megnyilvánulásának fogják fel, mégis kérik, hogy a Központi Bizottság illetékes osztálya egységes irányelvet dolgozzon ki az átlagkereset kiszámításának meghatározására. Jogosnak tartjuk ezt a kérést azért is, mert az önként bevallás mellett még mindig nem tudják nélkülözni az ellenőrzést, s mint visszhang jön vissza "milyen bizalom ez, ha továbbra is ellenőriznek, kigyüjtetnek, egyeztetnek", stb, F/ mellett pártszervezeteink az utóbbi időben rendkívül sokat foglalkoznak az őszinteság kérdésével. Szinten általános véleményként hangzik el pártszervezeteinél, hogy a mi párttagságunk egy része politikailag még nem érett meg arra, hogy önként és őszintén bevallja keresetét és azután fizesse progresszív tagdiját. Éppen ezért még ma is előfordulnak viták a havi átlagkereset meghatározásánál. Különösen sokat foglalkoztak az utóbbi időben a Titkárság 1970-es határozatával és az 1971-ben megjelent Pártélettel, amelyben konkrétan meghatározzák, hogy mik tartoznak és mik nem tartoznak a tagdijalapba, illetve az átlagkereset fogalmába. Sok olyan párttag van, aki csak a nettó bért akarja figyelembe venni a tagdíjfizetésnél, és azt is diktálja be a bizalmijának. Szerenose, hogy ezek az emberek osak kisebb részét alkotják párttagságunknak, a fizetési morált azonban mindenképpen rontják. Pártszervezeteink és párttagjaink döntő többsége komolyan veszi a Központi Bizottság határozatát, mégis számtalan helyről elhangzott, hogy továbbra is kigyüjtéses alapon mutassák ki átlagkeresetüket és határozzák meg tagdijukat. Sok területen arra hivatkoznak /elsősorban ott, ahol sok kereseti összetevő jelentkezik: alapbér, pótlékok, prémium, jutalom, jutalék, nyereségrészesedés, stb/, hogy egy éven keresztül nem tudját figyelemmel kisérni saját fizetésüket, egyszerűbb, ha a bérkartonról a pártvezetőség egy tagja kigyüjti az adatokat és azt közli a bizalmiakkal. Mindezt ugy veszik, mintha a párttag saját maga diktálta volna be az átlagkeresetét.