MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. november. 24.

479. ő. e. (19. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. XI. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a Heves Megyei Vízmű Vállalat igazgatójának kinevezésére (dr. Kovács Sándor). - 2. Az AGRIA Bútorgyár jelentése a gyártmányszerkezet és a gyártás korszerűsítésének helyzetéről. - 3. Jelentés Eger város 1976. évi közművelődési programjának teljesítéséről. - 4. Jelentés a város versenysportjának helyzetéről. - 5. Egyebek.

1. / A rekonstrukció" előtti időszakban a fejlesztésnek számos korlátja volt, a tudatos fejlesztési politika azonban kikényszeritette a lehetséges korszerűsítések végrehajtását. E korszerűsítések a következők: - Az exporttevékenység lehetőséget adott az exportfejlesztési alap biztosítására, mely forrást a stílbútorok gépesítésére fordítottuk /a vállalat első korszerű gépei/. - Rövidlejáratú hitelből felületkezelő üzemet építettünk. - Szakaszoltuk a termelést. Az ujsori üzem beállításával az alkatrészgyártás első fázisát egy telephelyre koncentráltuk. - Végrehajtottuk a vállalat első komplex üzemszervezését, melynek eredményeként bevezettük a ciklusos termelést. - Intenzív szakmai képzéssel növeltük szakmunkás-bázisunkat, különösen a műbútorasztalos és faszobrász szakmákban. - Felgyorsult a fejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges szellemi bázis megteremtése. Összefoglalva a fejlesztés első szakaszát megállapíthatjuk, hogy ez volt a vállalat első összehangolt fejlesztése, mely a vállalat szinte Valamennyi mutatóját tekintve pozitívan zárult. Három év alatt a termelés készeresére, a termelékenység másfélszeresére, az export nyolcszorosára emelkedett. Dolgozóink érezték, hogy e program folytatása a kollektíva érdeke, felettes szerveink pedig az uj gyár- létrehozásának pénzügyi támogatásával ismertek el er e dmé ny e ink e t. 2. / A fejlesztés második szakasza a rekonstrukció, mely alapvetően uj feladatot rótt a vállalati apparátusra. A korábbi kisvállalatból középüzem lett, a műhelyrendszerű gyártásból sorozatgyártásra tértünk át, s e változások megkövetelték az irányítás, szervezés, végrehajtás