MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. március. 3.

462. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. III. 3. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés pátból való törlésre (Holló István); javaslat munkásmozgalmi múlt helyesbítésére (Bakos Gyuláné); előterjesztés pártbüntetés kiszabása ügyébe (Ádám Ernő). - 2. Jelentés a KAEV 10. sz. Gyár[a] beruházásának megvalósulásáról, valamint a fejlesztési tervekről. - 3. Jelentés az éves beszámoló taggyűlések tapasztalatairól és a pártszervezetek tagkönyvcserével kapcsolatos terveiről. - 4. Jelentés a hatáskörbe tartozók minősítésének helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 5. Egyebek.

KÖNNYŰIPARI GÉPGYÁRTÓ VÁLLALAT 10*sz. gyár Eger, Lakatgyártó u«2» JELENTÉS a KAEV.10•sz'gyár beruházásának megvalósulásáról, valamint a fejlesztési tervekről* Az 1976-os év, a gyár fennállásának 90. éves jubileumi éve, ugyanis 1886.-ban került cégjegyzésre a gyár jogelődje az Egri Lemezárugyár, Braun Rózsa tulajdonaként* A gyár gyártmánystrukturáját a kor gazdasági és politikai viszonyai határozták meg* Termelés szervezése manufakturális, kizárólag csak tömegcikkeket - tűzhelyek, fürészáruk és állatápoló felszereléseket gyártott, a foglalkoztatott létszám és a realizált termelés feltételezhetően igen minimális volt. A felszabadulást követő 194-9 évi államositás, történelmi lépés a gyár fejlődésének későbbi szakaszára, ugyanis az állami tulajdon és a megváltozott politikai viszonyok adtak lehetőséget ahhoz, hogy ma a KAEV.10.sz.gyár a könnyűipari ágazatnak egyik jelentós termelési eszközeit gyártó bázisává fejlődjön* A fejlődés 1949»-től sem volt töretlen, hiszen az Egri Lakatosárugyár Nemzeti Vállalat az elavult eszközállománnyal folytatta a termelést, lényegében a korábbi gyártmánystrukturában* Az 1950-es évek iparfejlesztési politikája - a nehézipar fejlesztése - meghatározta, ill. behatárolta a gyár fejlesztési lehetőségét* Ez jelentkezett a termelésben és a munkáslétszám alakulásában egyaránt. A társadalmi és politikai viszonyok fejlődésének eredményeképpen a tervutasításos rendszer kapcsán a fejlődés extenziv módon valósult meg* Növekedett a munkáslétszám és bővült a profil különféle vasszerkezeti elemek gyártásával. A korábbi gyártmányok teljesen kiszoiultak a termelésből, termelés szervezésében előtérbe került az ipari, de főleg a vasipari jelleg* Ennek ellenére a gyár szociális ellátottságában a termelői terület növekedésében javulás nem következett be* Dolgozóink jelentős része az évek során a szabadban végezte, sokszor nehéz munkáját* A gyár fejlődésének legdinamikusabb szakasza 1963«-ban kezdődött meg, amikoris a jelenlegi vállalati struktúrába, a Könnyűipari Gépgyártó •/. Eger, 1976.11.20. Készült: 20 pld*-ban Szigorúan bizalmas!