MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. március. 3.
462. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. III. 3. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés pátból való törlésre (Holló István); javaslat munkásmozgalmi múlt helyesbítésére (Bakos Gyuláné); előterjesztés pártbüntetés kiszabása ügyébe (Ádám Ernő). - 2. Jelentés a KAEV 10. sz. Gyár[a] beruházásának megvalósulásáról, valamint a fejlesztési tervekről. - 3. Jelentés az éves beszámoló taggyűlések tapasztalatairól és a pártszervezetek tagkönyvcserével kapcsolatos terveiről. - 4. Jelentés a hatáskörbe tartozók minősítésének helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 5. Egyebek.
- 2 Vállalat szervezetéhez került* Erre az időszakra esik a gépgyártás meghonosodása, a gyártmánystruktura dinamikus javulása, az export igények kielégitése és a foglalkoztatottak számának emelkedése is, 1966*-ben 40 milliós termelést főleg KAEV tervezésű egyedi kiimatizáló berendezésekből, textil és bőripari gépekből, tömegcikkekből produkált a 350 fős munkát létszára* A termelés növekedése, de különösen a gépgyártás meghonosodása felszinre hozta a korszerű gyártmánystruktura és az elavult technikai feltételek közötti ellentmondást* Ugyanis elavult berendezések mellett nem volt lehetőség a dolgozók szociális helyzetének javitására sem* Az épületek elavultak, s lényegében területileg is behatárolták a korszerű ipari termelés szervezést* 1968»-tól az uj gazdaságirányítás szakaszában, elsődlegesen a társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzések változásával vált lehetővé a gyár gyártmánystrukturájának további fejlesztése, hiszen a könnyűipar rekonstrukciós folyamata, gazdasági és politikai alapot teremtett a korszerű termelő berendezések fejlesztésére is« Ennek kapcsán évről évre növekvő nagyságrendben készülnek gyárunkban különféle klimatizáló berendezések, textil és bőripari gépek, amelyekből jelentős volumen került a szocialista országokba is* A korszerű gépgyártás, a gazdaságos termékszerkezet részarányának növekedésével előtérbe került a gyár rekonstrukciójának önerőből történő megvalósítása 1968 évben* A korszerű gyártmánystruktura az elavult Lakatgyártó uti telep, valamint a városrendezési elképzelések alapján kialakult a fejlesztési koncepció, ami szerint uj gyártelep telepítését a déli ipartelepen jelölte meg* így 1968 és 1970 évben elkészült 2 üzemcsarnok 2300 m 2 * alapterülettel, 20 millió FU értékben, ami az áttelepülés első lépcsőjének realizálását is jelentette* Sajnos a fejlesztés további üteme nem következett, mivel a vállalat fejlesztési lehetőségei a koncentrált fejlesztési alapképzés mellett is, csak a szint-tartó fejlesztéseket tette lehetővé* Az áttelepités indokoltságát 1973 év végén igazolt a a Vasas Szakszervezet és az SZMT Munkavédelmi Főfelügyelőjének határozata, miszerint a Lakatgyártó uti telephelyet életveszélyesnek minősítették, s a gyár Lakatgyártó uti telep termelésének beszüntetését határozták meg* Az életveszély elháritása 1974 évben - 1 millió Ft* ráfordítással részben megtörtént, de a termelés növekedésének a dolgozók szociális és munkafeltételeinek javításában továbbra is fékezőleg hatott a szűk és elavult termelő terület* •/•
