MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1974. augusztus. 7.

421. ő. e. (16. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1974. VIII. 7. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; munkásőr-felvétel; előterjesztés a KISZ Eger Városi Bizottsága titkárának felmentésére (Nagy Katalin), illetve a megüresedő tisztség betöltésére (Vass József). - 2. Jelentés a jogpolitikai irányelvek érvényesüléséről Eger városban. - 3. Javaslat az 1974. II. félévi politikai ünnepségekre.

•tl?'73:~b,ari pl. 68 letartóztatott személy közül csak 36 személylyel ^scemben emeltünk vádat előzetes letartóztatás mellett, 32 személyt a »jroiaa*á iiat-ó&ág már a ^nyomozás közben, vagy a nyomozás befejezését követően szabadlábra helyezett.- Kényszerint alékedé? melletti eljárásban a biróság bűncselekmény hiánya miatt felmentő Ítéletet nem hozott, ami arra utal, hogy az. előzetes letartóztatás melletti eljárás törvényesen volt lefolytatva. A büntető jogpolitikai irányelvek maghatározzák a nyomozó hatóság számára, hogy az eljárása során kellően differenciáljon egyrészt a cselekmény, másrészt az elkövető társadalmi veszélyességének foka szerint. A nyomozó hatóság ennek az irányelvnek a figyelembevételével arra törekszik, hogy a kifogástalan magatartású és első izben bűncselekményt elkövető - amennyiben a cselekmény súlya és a bűnösség foka is csekély - figyelmeztetésben részesüljön és ügye ne kerüljön birói eljárásra. Az eljárásban figyelmeztetéssel történő megszüntetését 1973-ban - éppen a jogpolitikai irányelvek kapcsán - nagyobb mértékben alkalmaztuk, /: 1972-ben a terheltek 8,4 %-ával, 1973-ban 11,8 %-ával szemben:/ Figyelmeztetés mellett történt az eljárás megszüntetése leggyakrabban tulajdon elleni vétségek, devizagazdálkodást sértő gondatlan cselekmények esetében,- Csökkent azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a bűncselekmény elbírálását és az elkövető felelősségre vonását fegyelmi útra tereltük. A fegyelmi eljárás hathatósabb jogintézmény mint az un. figyelmeztetés, azonban alkalmazásának feltételei korlátozottabbak. Nem egy ügyben előfordult, hogy a terhelt a munkaadó vállalat sérelmére elkövetett lopási cselekmény után munkahelyet változtatott és bár törvényi akadálya nern lett volna annak, hogy az uj munkahelyen indítsanak ellene fegyelmi eljárást, a Btk. 34. §-ában irt célok elérését - mindenek előtt a visszatartást- már nem eredményezte volna. Törvényi előfeltételek esetében élünk azzal a jogszabályi lehetőséggel, amely tárgyalás tartása nélkül pénzfőbüntetés-kiszabásának indítványozására jogosítja fel az ügyészt. Általában a devizagazdálkodást sértő, valamint /: főleg ittasvezetéssel kapcsolatos %/ közlekedési ügyekben alkalmaztuk ezt a jogszabályi rendelkezést . Vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekményeknél minden esetben indítványozzuk, hogy a biróság az elért nyereséget, vagy előnyt vagyoni hátrányt jelentő büntetéssel vonja el. Az 1974. január 1. napján hatályba lépett uj büntető eljárásjog gyakorlati alakalmazása a nyomozó hatóságoknál - a megfelelő jó előkészítés eredményeként - a vártnál kevesebb gonddal és zökkenőmentesen történt. A rendőrhatóság helyesen dönt abban a kérdésben, hogy mely ügyekben kell a vétségi, illetve bűntetti eljárási szabályokat alkalmazni. A vétségi eljárások szakszerűségét mutatja, hogy azokban pótnyomozást nem kellett elrendelni.