MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1974. augusztus. 7.

421. ő. e. (16. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1974. VIII. 7. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; munkásőr-felvétel; előterjesztés a KISZ Eger Városi Bizottsága titkárának felmentésére (Nagy Katalin), illetve a megüresedő tisztség betöltésére (Vass József). - 2. Jelentés a jogpolitikai irányelvek érvényesüléséről Eger városban. - 3. Javaslat az 1974. II. félévi politikai ünnepségekre.

Gondot okoz a gazdasági bűncselekmények felderítése, bizonyítása, továbbá ezeknek az^ügyeknek ugy a nyomozati, mint a birói szakban történő nemkívánatos elhúzódása. Itt nem az un. klasszikus értelemben vett üzérkedésekről van szó, melyeknek elbírálása különösebb feladatot nem ró sem a nyomozó szervekre, sem a bíróságra, hanem azokról az esetekről, amikor jog eszközeivel kell fellépnünk az uj gazdaságirányítás rendszeréből fakadóan jelentkező negatív gazdasági jelenségek ellen. Ezek az esetek azok, amikor az elkövetők egy-e^y szocialista szervezet - leggyakrabban szövetkezet- nevében, annak lehetőségeit felhasználva, mint alkalmazottak, dolgozók, részlegek, üzemágak, üzletkötők stb. lényegében magánvállalkozást tartanak fenn. Ilyen jellegű ügyeknek ténybeli^és jogi megítélése eléggé nehéz, kiemelkedően nehéz feladat elé állítja ugy a nyomozó szerveket, mint a bíróságot is

P Az elbírálás időszerűsége sem biztosított az ilyen ügyekben* ennek folytán azoknak morális kihatásai is vannak. /Pl. egri ÁFÉSZ, ügyében a nyomozás 1973. május hó 22. napján indult,- vádirat kelt^1973. dec,^12-én, I. fokú birói Ítélet kelte: 1974. április 29. és az Ugy még nem jogerős./ A jogpolitikai irányelvek kötelességévé teszik a nyomozó szervek számára, hogy a büntető eljárásban a tényállás megállapításához szükséges minden bizonyítékot beszerezzenek és a gyanúsítottnak p ugy a terhére, mint a javára szolgáló valamennyi körülményt figyelembe vegyenek. E tekintetben a rendőri szerveknek hatékonyabb előrelépést kell tenniökj mert az ügyészség által pótnyomozásra visszaadott ügyek jelentós száma /1973-ban 15 %/ arra enged következtetni, hogy a rendőri parancsnoki revízió fokozásával a rendőri nyomozati munka színvonala emelhető lenne. A bűnvádi eljárásban fontos szerepe van az alaki és anyagi védelemnek*. Ezzel kapcsolatban a jogpolitikai irányelvek, valamint a büntető eljárásjog is azt a követelményt támasztják a nyomozó hatóság számára, hogy biztosítsák a gyanúsítottak részére a védekezés lehetőségét és azt is, hogy a védő késedelem nélkül köteles minden törvényes védekezési eszközt és módot felhasználni, elősegíteni az üg^y gyors és alapos elbírálását.- A nyomozó hatóságok a részükre előirt jogszabályi kötelezettségüknek elegyet tesznek^ Minden esetben biztosítják a védők részére a jogszabályban előirt jogok gyakorolhatását. Ami a védőknek a védői feladatuk ellátását illeti, észlelhető a különbség a nyomozati és a birói szakban '.elfejtett tevékenység között. Tapasztalat az, hogy a védők a nyomózati eljárás befejezésekor az irat ismertetésre megjelennek ugyan, megjelenésük azonban formális, indítványokat rendszerint nem testnek, mert mentő bizonyítékaik bejelentését a birói eljárásra tartogatják. A személyi szabadságkorlátozó intézkedések megtétele törvényes. Őrizetbevételek, vagy előzetes letartóztatások csak a büntető eljárásban meghatározott okok miatt történnek, és csak addig tartanak, amig annak törvényes indokai fennállanak. A nyomozó hatóság a kényszerintézkedést megszünteti, ha annak fenntartása már nem indokolt.