MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1973. július. 11.

393. ő. e. (15. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1973. VII. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a kereskedelmi ellátás fejlesztése és az üzlethálózat korszerűsítésének helyzetéről. - 3. Egyebek: Fekete Ferenc és Kun Lajos felmentésével kapcsolatos vb-határozat hatályon kívül helyezése; a vas és fém ktsz pártszervezete kérésére pártvizsgálat indítása.

Néhány szomorú tény van, ami igen hátrányosan befolyásolta Eger kereskedelmi ellátottságát. Ezek egy része a mult öröksége, egy része korábbi elhanyagolás maradványa. Eger város a tervidőszak elején az ország 10 legrosszabbul álló városa közé tartozott a kereskedelmi hálózat fajlagos mutatói alapján, és a hálózatfejlesztés, de még a forgalom növekedése terén is elmaradt a megye városaihoz, vagy a megyéhez képest is. Ezt nap mint nap éreztük, ezt nap mint nap panaszolta a lakosság, a sajtó. Történtek-e elegendő intézkedések? A IV. ötéves terv előkéezitése során kereskedelmi kutatóintézet bevonásával, alapos és tudományos vizsgálat tárta fel a helyzetet. Eger város szerepköre, fejlődése, ^a vonzáskörzet, a városiasodás, az idegenforgalom növekedése és az életszínvonal alakulását fgyelembe véve tudományos módszerekkel meghatározták a fejlődési igényt és fejlesztési javaslatokat dolgüztak ki. Ez a koncepció 1968. előtt a vállalati gazdálkodás i^en mértékű önállóságát fel nem tételezve készült. Mégis elmondhatjuk, hogy a nyereségre való törekvés és a város iránti elkötelezettség egységében ezek az ajánlások vállalati szándékká és tervé váltak nagyobb részt. Ez igen nagy dolog, hiszen a kereskedelemben számtalan különböző* vállalat, különböző szektorok működnek és ez komoly koordinációt igényelt. A célok egy része még nem került a megvalósulás stádiumába, ennek főként finanszírozási okai vannak, más részük ha el-el húzódva is, hamarosan elkészül. Hem egyszerűen arról van szó, hogy ugrásszerűen növekedni fog az alapterület, az eladó- és raktártér, hanem az uj létesítményekben és a korszerűsítésben uj kereskedelmi: technológia valósul meg, aminek effektiv hatásán kivül kisugárzása is lesz. Pl. a Centrum Áruház az ország legmodernebb áruháza lesz, a vállalat az ellátását ennek és idegenforgalmi jelentőségénekmegfelelően tervezi. Az iparcikk kisker tudományos intézet segítségével alakítja át szervezeti, szervezési és technológiai gyakorlatát, ennek eredménye is hamarosan jelentkezik majd. A végrehajtóbizottság előtt szereplő jelentés tömören és világosan mutatja be a város kiskereskedelmének jelen helyzetét és perspektíváit, azokat a gondokat és feladatokat, amelyek jelentős része a városi tanács feladatkörét érintik. Sebestény elvtárs kiegészítése arról győzött meg bennünket, hogy a hálózatfejlődés puszta számain tul nézve a korábbinál aktívabb szerepet kíván a felügyelet megvalósítani a kereskedelempolitika jobb megvalósítása érdekében a hatósági jogkör érvényesítésében a lakosság érdekeinek képviseletében. Összefoglalva: a kereskedelmiellátáe fejlesztés és az üzlethálózat korszerűsítése terén a korábbi évekhez képest nagyobb okunk lehet az optimizmusra. A hálózatfejlesztés terén mégvannak célok, melyek megvalósítása további erőfeszítéseket igényelnek, ugyanakkor az átadásra kerülő uj és felújított üzletek beindításár forgalmának biztosítása, megfelelő kihasználásuk, valamint az egész hálózatban a korszerűbb kereskedelmi módszerek terjesztése a kereskedelmi kultúra fokozása egyre többet követel a kisker. vállalatok szakembereitől,de a tanácsi felügyelettől is. A javasolt határozati pontok nagyvonalakban meghatározzák azokat a feladatokat,megfelelően kibontva és kidolgozva erélyesebb ráhatást fognak eredményezni a város mostmár dinamikusan fejlődő kereskedelmére. VB határozat: egyhangúlag elfogadta a jelentést az összefoglalóval.