MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. július. 26.

368. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. VII. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a vállalati belső mechanizmus fejlesztéséről a nagyvállalati szervezetben dolgozó gyáraknál. - 3. Javaslat a végrehajtó bizottság 1972. II. féléves munkatervére.

Pelyhe Elvtárs üdvözölte a megjelent elvtársakat, megállapította, hogy a VB határozatképes, és az ülést megnyitotta. I. Személyi kérdések A VB a tagfelvételeket egyhangúlag elfogadta azzal a kiegészítéssel és javaslattal, hogy Bodnár Lajos tagfelvételi kérelmét elutasítja, Pelle Béla elutasított tagfelvételi kérelmét hatályon kivül helyezi, és felveszi a párt soraiba. II. Jelentés a vállalati belső mechanizmus fejlesztéséről, nagyvállalati szervezetben dolgozó gyáraknál, gyáregységeknél,, és a pártmunka vál lalati koordinációjának tapasztalatairól Kalmár Péter elvtárs szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy a jelentés megfogalmazása során legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a vállalatok rendkivül különbözőek. A termelési szerkezet,a telepitési helyzet, a vállalat nagysága és egyéb más tényezők alapvetően meghatározzák a hatásköri rendszer kialakítását. Ezen belül elképzelhető jő, és rosszabb megoldás is, de a hatáskörökben ezektől függetlenül önkényesen nem telepithetik. A jelentésben is szerepel, hogy a hatáskörök és tervezési: mechanizmus, egymással igen szoros és kölcsönös kapcsolatban vannak. Ez többé-kevésbé deternisztikus, de megvalósulása lehet célszerű és demokratikus, vagy kévésé az. A gyáregységi önállóság végsősoron korlátozott és viszonylagos önállóságot jelent. Az a tapasztalat, hogy a gyáregység az önállóságot hiányolja, a vállalati érdek túlzott érvényesüléséről panaszkodik, amögött - a vállalati célok esetleges korlátok, az elképzelések nem kellő ismerete, azé érdekek nem megfelelő összehangolása, az érdekeltség hiánya - húzódik, meg. Az információk hiányára jó példa lehet az anyaghoz mellékelt táblázat, amelyből a hiányzó adatok azt mutatják, hogy az 1971. év-végi információ idejét a gyáregységek egy része nem tud 1972-es adatot szolgáltatni. Elfordul ugyanakkor, hogy az információnak a gyáregységen belüli továbbadásával Tan a hiba. A pártszervezeti koordinációról szóló tervezet esetleg borúlátónak tűnhet. Igazolásául Kalmár elvtárs elmondta, hogy a partszervezetek közötti véleményegyeztetés közös állásfoglalás kialakításának lehetőségét a VILATI Pártszervezete, a műszaki konferenciákban megjelöli, a KAEV pártszervezete pedig a központ funkcionális osztályaival való egyeztetésről beszél. A kérdések között szerepelt a vizsgálatban az, hogy a gazdasági és pártvezetők a gyáregységekben miként vélekedikk a városi pártbizottság tevékenységéről, a koordináció elősegítésében a központok vezetésével való kapcsolat kialakításában. Ezt általában elégségesnek és eredményesnek tartják, esetenként rendszerességét és intézményesített voltát hiányolják. Valóban kevéssé fordul elő, hogy a központok időközönként jelentkeznének azzal, hogy értékelni akarják a gyáregység tevékenységét, elmondani az elképzeléseiket, a gyáregység elé tűzött feladatokat, melyhez politikai támogatást kémek. Rendszeresség legfeljebb a káder