MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. július. 26.

368. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. VII. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a vállalati belső mechanizmus fejlesztéséről a nagyvállalati szervezetben dolgozó gyáraknál. - 3. Javaslat a végrehajtó bizottság 1972. II. féléves munkatervére.

hatáskörbe tartozó minősítésében nyilvánul meg. Mindent egybevetve a párt politikai munka összehangolása a vállalati koordináció igen sok kívánnivalót hagy maga után. Holott a jelentésben szereplő gyáregységi problémák rendezéséeben nagyon nagy jelentőséggel bir. Kérdést tett fel Kovács elvtárs, Molnár elvtárs, Pelyhe elvtárs. Kócza elvtárs válaszolt Pelyhe elvtárs kérdésére: Elmondotta, hogy nagyon nagy feladatot jelentett a jelentés elkészítése, a jelentés megkísérelte egységbe foglalni a gyáregységek problémáját, arra azonban nem vállalkozott, hogy valamilyen optimális javaslattal álljon elő, mert mindegyik gyáregység más-más szerkezeti vállalatban tevékenykedik, mint ahogy az kidéről a jelentésben, és Kalmár elvtárs szöbeli kiegészítésében. Egyetért azzal a javaslattal, hogy a gyáregységek problémáját megfelel) formában egyenként ki kellene vizsgálni. Elemezte a gyáregységek létrehozásának szükségét, beszélt a megvalósult fejlesztések nagyságáról, majd a gyáregységi önállóság problémáját érintette. A gyáregységek lehetőségei természetesen behatároltabbak, mint a vállalaté, ezekkel megfelelően kell élni, ez jelenti az önállóságot. Az önállósági igény helytelen, többnyire gazdálkodásbeli vezetési hibát leplez, abban a reményben, hogy önállóság esetén közvetettebb irányítás mellett ezek kevésbé tűnnének ki. A jelentés megállapításaival egyetért, a határozatot helyesli. A Finomszerelvénygyár esetében a hevesi gyáregység csak most válhatott önálló üzemmé, gyáregységi önállóságát meg csak a következő évben nyeri el. A pesti gyáregység is viszonylag különleges helyzetben van, mert ki kell telepednie Budapestről, korábban önálló üzem volt, profilja jelenleg is önálló. A Finomszerelvénygyár középtávú tervében önálló fejezet a gyáregységi terv, amely megfelelően komjhlex, nemcsak a tervezési terv. Önálló ösztönzésü rendje van kidolgozva, tág kereteken belül önálló kereskedeskedelmi joga van. Feleslegesnek tartják a gyáregység ügyeibe való operatív beavatkozást. Havonta beszámoltatják és értékelik a munkáját, a gyáregység vezetői tagjai az igazgatótanácsnak, de nem csak gyáregységi kérdésekben nyilvánítanak véleményt és szavaznak. Vállalati jellegű feladatok kitűzése esetén külön ösztönzéshez folyamodnak, és vállalati eszközöket bocsájtanak rendelkezésre. Az üzemi pártbizottság havonta tárgyal a pesti pártszervezettel, sá általában félévenként a kerületivel. Olyan szemlélet alakítottak ki, amelyben tudomásulvéve a gyáregységek kivételes helyzetét, magasabb bérfejlesztést, ösztönzést kap a gyáregység, vállalati keretből szociális juttatást, stb. Tulajdonképpen a budapesti gyáregység majdnem önálló vállalatnak volt tekinthető, mely adott esetben a központtól kap kooperációt. Ilyen helyzetben a vállalat-ellenes fékező szemlélet kap nemu uralkodik a gyáregységben. Hangsúlyozza, hogy ez a példa túlságosan speciális, nem általánosítható. A gyáregységek problémáinak megoldásában rendseezésre szoruló kérdések pontos megfogalmazását a megfelelő kapcsolatkialakítási, és az önállóság szeméH3Í feltételeit tartja a legfontosabbnak. Pelyhe elvtárs kérte, hogy a Finomszerelvénygyár gyáregységirányitási módszereit, mint modellt, Kócza elvtárs bocsassai^ írásban a GPO rendelkezésére.