MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. július. 26.

368. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. VII. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a vállalati belső mechanizmus fejlesztéséről a nagyvállalati szervezetben dolgozó gyáraknál. - 3. Javaslat a végrehajtó bizottság 1972. II. féléves munkatervére.

Teljesen központosított a beszerzés a VILATI-nál, ami a gyártás rugalmasságát csökkenti és szintén ellentmondásokat eredményez a készletgazdálkodásban. Mindkét esetben keresik az optimális megoldást. A pénz-és hitelgazdálkodás teljesen központi, a gyáregységek kihelyezett számlával rendelkeznek. Gond legfeljebb a pénzügyi helyzetről való informáltságban jelentkezik esetenként, illetve a VCST-nól a vállalat fizetőképessége erősen befolyásolja a gyáregység beszerzési lehetőségeit. Összegezve: elmondható, hogy a korábbiakhoz képest - amikor a hatásköri szervezeti kérdések sokszor mint hatalmi kérdések "tabuk" jelentek meg - jelentős fejlődós van az optimális megoldások keresésének igényében. Általában a nagyobb önállóság, decentralizálás nem mindenekfeletti igény a gyáregységek részéről, de feltételeinek léte, vagy nemléte sem egyszerűsödik központ - gyáregység /főváros - vidék / kórdósévé. IV. Vállalaton belüli anyagi érdekeltség és elszámoltatás A vállalatokkal szemben támasztott hatékonysági követelmények, a közgazdasági szabályozók módosítása előtérbe helyezték a belső érdekeltség, a gyáregységi érdekeltség, a kollektív és egyéni ösztönzés kérdéseit. Ennek hatására,különösen pedig az uj Kollektív Szerződés készítése során jelentős pozitiv változások léptek érvénybe. Egyes vállalatoknál viszont meg* lepő esetlegességgel kezelték a gyáregységek érdekeltségét, szabályozottsága jóformán formális. /BUBIV/. Általában hiányzik az egysógbefoglalt, áttekinthető szabályzat. Átgondolt, tudományos igénnyel szerkesztett érdekeltségi modell városunk egységeinél sajnos nem volt fellelhető. Optimalizálására központi oldalról kevesebb az igény, mint a szervezeti kérdésekben, bírálata a változtatás igénye inkább hatalmi kérdésekbe ütköző.