MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. július. 26.

368. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. VII. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a vállalati belső mechanizmus fejlesztéséről a nagyvállalati szervezetben dolgozó gyáraknál. - 3. Javaslat a végrehajtó bizottság 1972. II. féléves munkatervére.

Az ösztönzés és érdekeltség rendjében többször nem eléggé következetesen valósul meg az, hogy az egyén,vagy kollektíva saját tevékenysége által befolyásolható feladatban legyen érdekelt, ösztönzése arra irányiig on. A népgazdasági szabályozók egyes esetekben rendkivül áttételesen, kevéssé éreztetik hatásukat a gyáregységre,/BUBIV/ máskor teljesen egyenesen, holott az önálló gazdálkodás fontos elemei ugyanakkor hiányának. /KAEV,MEZŐGÉP/ A vállalaton belüli érdekeltség kivétel nélkül tervtipusu, a gyáregységi érdekeltség tartalma többnyire nyereségtartalmú és különböző módokon és mértékben részmutató betartásával van összaka? csolva./szankció nélküli előirás, prémiumfeladat,vagy kifizetési feltétel/ A gyáregységek nyereségérdekeltsége nem problémamentes a vállalati és gyáregységi nyereség elkülönítése tekintetében,/elszámolási rend - piaci és belső árak,stb/ másrészt a piactól való elszakítottság miatt. Előfordulnak utólagos nyereségkorrekciók, irreális feltételek szabása, sőt kiérdemelt prémium ki nem fizetése is./BUBIV,VCST/ Mindez az érdekeltségi és ösztönzési rend iránti bizalmat gyengíti. A bérgazdálkodás gyáregységeinknél több-kevesebb mértékben előreszabályozott és differenciált, központilag előirt bérszinten valósul meg. Kivéltelt kgpez a VILATI, ahol a gyár az árbevételi terv teljesítése esetén nem bérszínvonallal, hanem bértömeggel gazdálkodik. A bérszínvonal nem minden esetben függ eléggé a gyá regysógi hatékonyságtól és túllépésének szankciói egyszer-egyszer súlyosabbnak tűnnek, mint azt a vállalati adóterhek indokolnák. Városi összehasonlításban és vállalaton belül is alacsony a BUBIV bérszínvonala ós bérfejlesztési lehetősége. A gyáregység által kitermelt nyereség felhasználásának aránya, módja egységenként rendkivül különböző.