MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. július. 15.

320. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. VII. 15. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a város iparának, építőiparának fejlődéséről. Feladatok a IV. ötéves terv célkitűzései alapján. - 3. Jelentés a városban folyó közművelési munka fejlődéséről. Javaslatok a további feladatokra.

amelyek speciálisan a lakotság szolgáltató-javitó igényei-* nek kielégítését szol alják távlatokban is. Á tanácsi ipar mint ágazat a III. ötéves terv időszakában, de különösen az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta, eddig nem tapasztalt fejlődést ért el, mind a termelés, mind a létszamfoglalkoztatás és egyéb más gazdasági eredményekben. 1965. évhez viszonyítva 1970. végéig a tanácsi ipar várhatóan 259 %-os fejlődést érte el a termelési árbevétel vonatkozásában és 200 %-ot a létszámfoglalkoztatásban. A termelékenység az emiitett időszakban JO %-kal növekedett. Ugyancsak jelentős volt a fejlődés a műszaki fejlesztés területén és az ipari tanuló létszám alkalmazásában is, mert mig az előbbinél a beszámol' ii időszak végére négyszerese., az utóbbinál 2,7-szerese várható. Figyelemre méltó a tanácsi vállalatok export-termelése is, mert mig 1965ben egyáltalán nem volt export-termelés, 1970. végéig több mint 12 millió forint értéket kitevő árut exportáltak. A termelés és foglalkoztatás növelésében legnagyobb eredményt, érte el a Bútoripari és Finommechanikai, valamint a Nyomda Vállalat. Beruházás tekintetében a Finommechanikai Vállalat, export-termelésben a Bútoripari és Finommechanikai Vállalat érte el a legnagyobb fejlődést. A gépesités szinvonala a tfanácsi vállalatoknál a fejlődés ellenére is alacsony szinvonalu, mert a felhasznált beruházásokat elsősorban építményjellegű és munkakörülmények javitását szolgáló létesítményekre forditották. Az ilyen jellegű beruházások szükségességét az elavult, város területén elszórtan működő üzemek,egészségtelen munkakörülmények tették indokolttá. A termelés szerkezeti fejlődése különösképpen a Bútoripari Vállalatnál és a Finommechanikai Vállalatnál állapitható meg nagyobb mértékben. A Bútoripari Vállalatnál a régi hagyományos hálószobabutorgyártást felváltotta a modern lakószoba-berendezés és stilbutorgyártás. A Finommechanikai Vállalatnál pedig m^ionositották az orvosiműszer és egészségügyi berendezések gyártását a korábbi elavult gyártmányok helyett. Az időszakban a vállalatok egészét tekintve különösebb termelésszerkezeti változás nem történt, ^ág ma is legjellemzőbb a kis-sorozatü műhelyszerű termelés, amit meghatároz a jelentkező igények nagyságrendje is az árutermelésben* továbbá a javitó-szolgáltató tevékenység műszaki igénye. A tanácsi vállalatoknál a szolgáltatás főként mennyiségben növekedett, azonban uj szolgáltatási ágak bevezetése figyelemre méltó módon nem történt. Exporttermelés a Bútoripari Vállalatnál volt a legjelentősebb, 1969* évtől kezdődően a Finommechanikai Vállalat végez