MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. július. 15.

320. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. VII. 15. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a város iparának, építőiparának fejlődéséről. Feladatok a IV. ötéves terv célkitűzései alapján. - 3. Jelentés a városban folyó közművelési munka fejlődéséről. Javaslatok a további feladatokra.

exporttermelést* Mindkét vállalatnál az export nagysága csupán alapozásnak tekinthetői mert a IV. ötéves terv során várhatóan az exporttermelés megtöbbszöröződik. A végrehajtott beruházások és műszaki fejlesztések főként a szintentartás, az elvűit gépek pótlását szolgálták. A beruházások nagyobb része a munkakörülmények javitása érdekében történt. Ennek ellenére a minimálisnak tűnő műszaki fejlesztés is jelentősen előrevitte a termelékenység javitását, mert a régi elavult gépeket modernebb, korszerűbb gépekkel cserélték ki. Általában a beruházás és műszaki fejlesztés forráshiányában nem érte el a kivánt mértéket. Az ágazatnál kimutatható dinamikus fejlődési ütem teljes mértékben a gazdaságirányítási rendszer bevezetésének kedvező hatásaként jelentkezik.A' vállalatok az önálló tervezéssel, helyes piackutatással, a piac igényeihez való igazodással tudták a termelésben, gazdálkodásukban fejlesztési célkitűzéseikben ezt a szintet elérni. Kedvezőtlen a. tanácsi vállalatoknál a szigorú hitelpolitika és pénzgazdálkodás kötöttségei, mert a forgóalap ellátottság és a saját képzésű alapok nagyságrendje messze alatta marad a növekvő termelés szükségleteinek. Ez a körülmény állandó pénzügyi zaVart, gazdálkodásukban pedig nehézséget okoz. Ezzel függ össze a vállalatok ütemes anyagellátásának nehézsége is. A tanácsi iapr szervezete az általános fejlődéssei<. arányosan fejlődött, alakult. Belső nechaniznusuk a kötött gazdálkodási rendszerrel szemben a vállalati önállóságnak megfelelően szerveződött és módosult. Mint ahogy a vállalatokra nézve érvényesül, igy a vállalat szerveire, üzemeire is érvényes az önállóság. Az érdekeltségi rendszerek mind a bérezés, mind pedic a nyereségrészesedés felosztása célratörő és helyes érdekeltségi rendszer kialakításának nem kis szerepo* van az eredmények elérésében. A Vegyesipari Vállalat kivételével mindaa vállalat évről évre magasabb bárszínvonalat é s több nyereségrészesedést tud biztositani a dolgozóinak, amelynek forrása az elért nyereség tömege. A tanácsi vállalatoknál jelentősebb lét számprobléma nen vol't. Természetes, hogy a taná.si ipar az alacsony technikai színvonal miatt ezt a termelés fejlődési ütemet csak létszámnöveléssel tudta megoldani, igy tehát a létszámgondok viszonylagosén eseti-szerüek voltak és vagy a szakmunkás, vagy a segédmunkás hiányra korlátozódott. Ennek okai egyrés»zt a tanácsi vállalatok alacsony átlagbérszinvoiala, másreszt az a körülmény, hogy a szakmunkásképzés 111. utánpótlás a vállalatoknál a magas szám ellenére is alacsonyabb volt, mint a termelés negnövekedett igénye. A tanácsi vállalatok; sen voltak mentesek azoktól a jelenségektől, ami az egész városra is jellemző volt, hogy kialakultak olyan mozgó munkáscsoportok, a törzsgárdák mellett, akik évenként többször is megváltoztatják