MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. február. 11.
310. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. II. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Szabó János fegyelmi ügye; büntetőeljárások és a pártbüntetések. - 2. Jelentés a város gazdaságának 1969. évi fejlődéséről, javaslat az 1970. évi gazdaságpolitikai feladatokra. - 3. Jelentés a társadalmi szertartások helyzetéről és feladatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság mellett működő társadalmi bizottságok összetételére, feladatkörére és munkamódszerére. - 5. Egyebek: Őszi Vencel fegyelmi ügye.
volumennövekedés. Tovább erősödött az elmúlt években tapasztalható tendencia, mely szerint az ipari termelés szerkezete egj jobban megfelel a szükségleteknek. A vállalatok többsége törekszik a középtávú ter* vek kialakítására* Ugy a középtávú, mint az 1969« éves tervek kialakításánál kellő alapossággal figyelembe vették a népgazdasági szükségleteket, a jelentkező és várható piaci igényeket. Az éves üzemi tervek többsége műszakilag és közgazdaságiag megalapozottnak bizonyult. Néhány esetben a túlzott óvatosság is tapasztalható volt. Egy részük a pillanatnyi kedvező piaci helyzethez termelésükkel és árpolitikájukkal nem tudott kellően .alkalmazkodni. Az exporttermelés volumene tovább növekadett. A szövetkezeteknél ezzel szemben az exporttermelés jelentősen csökkent a belföldi igények kielégitetlensége miatt - a belföldi igények kielégítését szorgalmazták /konfekció, férfi cipő/. Továbbra is kedvező a helyzet az olaj szabályzók, au tómatikák, vezérlőberendezések kivitelezésébenAz ipar ágazati és gyártmányszerkezetében bekövetkezett változás a népgazdasági hatékonyság növekedése irányába mutat. Növekedett a gépipar és épitőipar aránya, jelentősen nőtt a filteres cigaretták és a bútorok gyártása. A munka termelékenysége, a gazdálkodás hatékonysága elmaradt a tervezettől és a politikailag, közgazdaságilag indokolttól. •A-z egy foglalkoztatottra jutó termelés általában nem éri el az előző szintet. Okai: az üzemi létszám indokolatlan mértékű növelése, a nagymértékű fluktuáció, az üzemen belüli létszám racionális foglalkoztatásának hiányosságai és a gazdasági vezetők nem kielégítő magatartása a technológiai és munkafegyelem megsértőivel szemben. A városban az ipari és épitőipari dolgozók mintegy 93-95 %—a röviditett munkaidőben dolgozik. A röviditett munkaidő bevezetése alapvetően nem okozott zavart sem a kereskedelmi el-