MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. február. 11.
310. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. II. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Szabó János fegyelmi ügye; büntetőeljárások és a pártbüntetések. - 2. Jelentés a város gazdaságának 1969. évi fejlődéséről, javaslat az 1970. évi gazdaságpolitikai feladatokra. - 3. Jelentés a társadalmi szertartások helyzetéről és feladatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság mellett működő társadalmi bizottságok összetételére, feladatkörére és munkamódszerére. - 5. Egyebek: Őszi Vencel fegyelmi ügye.
látoctságban, sem a lakosság szolgáltatásában. A bevezetés ellenére a dolgozók keresete nem csökkent, az elmúlt időszakhoz képest %-kal növekedett. Politikai kihatása a dolgozók hangulatára kedvező. Ugyanakkor a röviditett munkaidő Viszonylag gyors ütemű bevezetése néhány kedvezőtlen gazdasági következményt eredményezett. Ilyenek: - a gazdálkodó egységeknél megtorpant a termelékenyság, néhány helyen visszaesett; - a fejlődésre több helyen az extenziv fejlesztés volt a jellemző; - néhány gazdasági egységnél gazdasági és politikai szempontból a röviditett munkaidő bevezetésének előkészitése nem volt kielégitő, műszaki és üzemszervezési vonatkozásban nem volt kellően megalapozott. A helyi iparpolitikai tevékenységben számottevő fejlődés nem tapasztalható. Különösen szembetűnő a közvetlen lakossági szolgáltatási tevékenységben meglávő stagnálás. Bár e téren vannak kezdeményezések pl. az épitőipari jellegű korbantartásra, tapétázásra, parkettacsiszolásra, takarításra, butormázolásra, boy-szolgálatra, stb. de a fejlődés nem jelentős. Több bevezetett szolgáltatást nem is igénylik pl. takarítás, butormázolás, boy-szolgálat. Nem fejlődött kellőképpen a textilruházati ás bőrruházati javitás és méretes tevékenység. A város ipari üzemeinek egy része nem önálló vállalat, hanem gyáregység. A gyáregységek szervezetének, belső mechanizmusának, operativ önállóságának és érdekeltségi rendszerének helyzete igen változatos képet mutat. A legtöbb gyáregység önállóságának színvonala nem kielégitő és nem szolgálja kellően a reform célkitűzéseinek magvalósítását. Érdekeltségi rendszerük nem ösztönöz a belső tartalékok feltárására és hasznosítására*