MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. október. 4.

246. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. X. 4. - Napirend: - 1. Javaslat a TST városi küldöttértekezlet beszámolójának irányelveire, a vezető szervek összetételére, elnökre és elnökségre. - 2. Jelentés a párt kádermunkája és az állami személyzeti munka pártellenőrzésének helyzetéről. Javaslat a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésének feladataira. - 3. A városi pártbizottság, pártalapszervezetek és a városi KISZ-bizottság költségvetése az 1968. évre. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; fegyelmi ügyek tárgyalása.

Y A téma jelentőségével kapcsolatban: a témát helyes lenne ugy felvetni, hogy nem egyszerűen a Politikai Bizottság egyik határozata hanem olyan kérdésről van szó, amely a sikerek kulcskérdése. A mechanizmus reformjához fűzött remények sarkallatos problémája. Be kell mutatni összefüggéseit, amely a párt politikai irányvonala és a káderkérdés között van, éa ennek visszahatását. A pártbizottsági ülésen ugy vessük fel, mint a jövő munkának egyik alapvető problémáját. A jelentés alapvető megállapításait jónak tartatta, - jól kapcsolódik a Politikai Bizottság és a megyei pártbizottság határozatához. A következőkben néhány problémával foglalkozott. Az egyik: megyeszékhelyi város mindig kellemetlen helyzetben van - nem vitatom, annak jogosságát, hogy sokszor hangsúlyozzák. Véleményem szerint tovább kell menni, mélyebben kell az összefüggéseket megmutatni. Nagyon egyetértek a Farkas elvtárs 'javaslatával, hogy a megyei pártbizottságtól el kell kérni a vizsgálat xanyagát. A város helyzetét jobban ki kell fejezni, hogy valóban egri helyzetkép legyen. Ugyanakkor a feladatok meghatározásánál is konkrétságra kellene törekedni. Az V. résztben is konkrétabban kellene a város helyzetére a feladatokat meghatározni, és a szervezeti jellegű intézkedéseket is hozzá kellene fűzni. Végül, a pártbizottsági ülés beszámolójának elkészítésében az eddigi tapasztalatokat jobbal kellene felhasználni. A Városi Tanács kádermunkájának helyzetéről egy példát. Az lo21es rendelet végrehajtása olyan eredménnyel járt, hogy a dolgozók 75 %-B rendelkezik azzal a képzettséggel, amit a rendelet előir. Viszont, ha megnézzük, hogy hány embernek von pártiskolai végzettsége, az nagyon kevés. A káder beállításánál a-szakmai végzettséget követeli, de a politikai végzettséget nem követeli a szakosztályvezető. A minősítéseknél is felmerül olyan dolog, ami a szubjektivizmusnak élő példája. Van lehetőség arra, hogy a szakmai és politikai képzés közötti különbséget és ösztönzést városi szinten is bemutassuk. Pl. Egerben igen sok pedagógus jár Esti Egyetemre. Az anyagban felvetett eredmények okait szélesebben elemezzük. Az anyagbon felvetett és meglévő problémák okait szintén elemezzük, a szubjektivizmust is vessük fel. ".lapot adunk ezzel a munka jelentőségének, médzserének jobb m.egiomorésére. Az alapszervezetek nem készitenek hatásköri listát, vannak, akik hajlamosak arra, hogy ugy gondolkodjanak, akkor a kádermunka alól is fel vagyunk mentve. Meg kell mutatni, hogy a hatásköri lista és a kádermunka nem egészen azonos. Végül a hármas követelmény tartalmát a teljes anyagban fel kell vetni, s annak diferenciált alkalmazását. A politikai követelmény gyakorla ilag sem szűküljön le a rendszerhez való haségre. Képzettséget, erkölcsi - morális tulajdonságokat is jelent. Sok esetben leválik róla az erkölcsi vonatkozás. Bemutatni azt is, hogy a követelmények szintenként difierenciálódnak, munkakörönként is változnak, végül nem vonatkozik ez mindenkire. Pl. egy beosztottnál vezetőkészséget nem kell követelni.