MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. május. 3.

236. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. V. 3. - Napirend: - 1. Eger város III. ötéves tervének munkaerő-szükséglete és forrása.

Veszélyeztetett gyermekek is vannak, ahol soron kivül intézkedni kell. Időnként jelentkezik olyan probléma, hogy nem az anyagi helyezet teszi indokolttá az elhelyezést, hanem egyéb körülmény, hogy a gyermek ne csavarogjon stb. Másrészt azoknak a nőknek a munkába állitása, akik minden szakképzettség nélkül munkát kivannak vállalni, általuk elképzelt munkát. Azt a munkafeltételeket, amit kivannak nem biztos, hogy a jelenleg működő intézmények biztositani tudják. Ugyanigy régóta visszatérő prboléma a cigánylakosság elhelyezése. Itt is a képzettséggel és ugyanakkor az állóképességgel is számolni kell, mert nem minden'területen tudják alkalmazni oket/á gyenge fizikumuk miatt. Időről-időre szerződéses munkaviszonyban foglalkoztatják őket. Többszázra tehető azoknak a száma, akiket foglalkoztatni kell és ezeknek az embereknek az átnevelését is vállalni kell, az emberré válás problémájával is össze kell kapcsolni. A vállalatoknál változó, hol több, hol kevesebb^a foglalkoztatottak száma, munkaerő elbocsájtás van időnként. E y bizonyos idő után pedig felvételek vannak és azokat kérik vissza, akik korábban márt ott dolgoztak és e körül mindig probléma van. Ennek olyan hatása is van, hogy egy bizon; talanság uralkodik, még akkor is, ha bizonyos idő múlva őket veszik fel elsősorban. Azt a problémát is szeretném megemlíteni, hogy bizonyos megállapodás volt a tekintetben, hogy a város területén több olyan munkahely van, ami könnyebb munkát jelönt és férfi munkaerővel van betöltve. Ezt a problémát is meg kell oldani és nőket helyezni ezekre a munkaterületekre. Ennek végrehajtása legalább olyan körülményes, mint az előbb felvetett probléma. Elméletben elképzelhető, de gyakorlatban nem lehet megvalósítani. A mezőgazdaság és a tsz-ek munkaerőgondja szerintem is egy külön felmérést igényel, hogy a mezőgazdaság munkaerő ellátása, hogyan alakul. Nem könnyű a helyzet, általában mindenhol munkaerő-hiány van. Olyan mértékben, mint ahogyan fel akarnak szabadulni a mezőgazdasági munkák alól az emberek, nem pótolható gépekkel a munkaerő. Sokan elkívánkoznak a mezőgazdaságból részben az ottani munkakörülmények miatt is, kecsegtetőbbek az ipari üzemek, mert ott nagyobb jövedelmet biztosítanak és a munkakörülmények is mások. A Rákóczi tsz az amelyik nagyon gyenge a tsz-ek közül. A tavaszi munkák indulása idején 52 ember dolgozott és azt követően is csak 5o-6o fő dolgozott, amikor legalább loo emberre lett volna szükség. A mai napig is alig haladja meg a loo-at azoknak a száma, akik dolgoznak. Tekintetbe kell venni azt is, hogy nem is teljes értékű ez a munkaerő. A bevételek sem megfelelően alakulnak a tsz-nél a tervezettet nem tudják elérni. A legidőszerűbb feladatokat elvégezni nem tudják. Hasonló probléma mutatkozik az Ali. Pincegazdaságnál is, nem tudják biztosítani a szükséges munkaerőt a szőlőmüveléshez. \