MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. augusztus. 23.

216. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 23. - Napirend: - 1. Jelentés a kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és a feladatokról. - 2. A pártoktatás propagandistáinak jóváhagyása. - 3. Különfélék: Kónya Lajos kinevezése a Heves Megyei Pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályára; párttagfelvételi kérelmek; Misik Dezső, Tóth Erzsébet, Jakab József, Molnár András és Kovács László fegyelmi ügye.

Hozzászóltak az I. napirendhez: Sipos István Néhány kiegészítésem lenne az anyaggal kapcsolatban. Alapvetően el tudom fogadni az előterjesztés*, az anyag szerkezetével %m egyetértek. Az utolsó résszel kapcsolatban, ahol a három legfontosabb részt tárgyalja az anyag szeretnék néhány kiegészítést, tenni. Ugy érzem egy-két helyen elviségében kellene pontosítani az anyagól*, bizonyos elveket szükséges tisztázni. Néhány helyen szükséges lenne az érthetőség szempontjából a szocialista erkölnek a pontos meghatározását adni. A másik fő kérdés a szocialista humanizmus elve, amit nem emlit a beszámoló. A szocialista humanizmus, nem egy általános emberi humanizmus, erre feltétlenül utalni kellene. A másik probléma, amit feltétlenül kellene röviden megemlíteni; a kommunista erkölcs fogalmával kapcsolatban röviden kellene utalni a kommunista erkölcsnek egy szűkebb értelmezésére, mert van egy tágabb értelmezése, amikor a három fokozatról van szó. A beszámoló idézi Leninnek a Komszomol kongresszusán mondott beszédét, ezt pontosan kellene idézni. Javaslom annak a hangsúlyozását, hogy az erkölcsi magatartás normája nem automatikusan jön létre. A mi feladatunk éppen itt van, hogy tudatos harcot folytassunk az erkölcs formálásért, ennek módját minden területen meghatározzuk. A haza fogalmát pontositani kellene. Amikor a kollektivizmusról beszél a jelentés itt -^enin elvtárs beszédéből kellene idézni, amit az ifjúsági szövetség kongresz szusán mondott az individualizmusról^ a szándék és következmény. Hogyan itéli meg ezt a marxista etika, mi a határ, a következmények problémája. Ezt nagyon sok esetben nem vesszük figyelembe. Talán bővebben kellene a valláserkölcsről beszélni, ez Egerben különösen fontos. Élesebben kellene exponálni ezt a kérdést. A kollektivizmusnál az egyik szó; a kispolgári erkölcs

f Kacsomé elvtársnő helyesen beszélt a múltkor erről, ez is elvi kérdés. Mondjuk ki határozottan, hogy nem kispolgári, hanem burzsuá. A magánélet és a közösségi élet viszonyáról lehetne beszélni, szerelem, házasság, család problémáját részletesebben érinteni. Kovács Gáborné Véleményem szerint egy kicsit hiányzik a jelentésből az, hogy hol a pártszervezet helye az erkölcsi nevelésben. Mit tesznek, tudják-e hol a helyük, tudatosan törekednek-e az emberek nevelésére. A másik dolog; amikor a munkaerkölcsöt tárgyalja a jelentés a szocialista brigádmozgalom és munkaverseny hatása az emberek erkölcsi arculatára milyen, ezt ezen keresztül kellene megmutatni. Erről itt nincs szó. Azt mondjuk, hogy amikor a tsz-eket megszervezetük, ezzel elindult a tsz parasztság fejlődése. Azt hiányolom, hogy e tekintetben hol tartunk ebben a kérdésben.