MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. január. 21.

202. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. I. 21. - Napirend: - 1. Az anyagi ösztönzés hatása a dolgozók tudatának fejlődésére (sic!) az ipari üzemekben. - 2. Tájékoztató jelentés a város közbiztonságának helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

Az egy-egy, munkára kifizethető bér a munka mennyiségi és minőségi teljesítése - műszaki átadás-átvétel megejtése - után esedékes. Hosszabb átfutási idejű munkánál a készültségi foknak megfelelően részesülnek bérfizetésben. Ezzel az uj bérezési formával biztosítani lehet - mivel a munka befejezv 'el kapják a dolgozók bérüket - hogy a munkaidőt legtökéletesebben kihasználják. Ebben az ösztönzési formában hatnak egymásra az emberek és törekednek arra, hogy a csoportnak csak az maradjon tagja, aki a rábisott feladatokat a legjobb tudása szerint és a legjobb minőségben tudja elvégezni. Ezzel a módszerrel lehető vé válik a társadalmi,.vállalati és egyéni érdekek összhangjának egységét biztcsitani* Az építőipari vállalatok ösztönzési rendszerét vizsgálva meg lehat állapítani, hogy még mindig a ttalzott mennyiségi szemlélet kerül előtérbe, sok esetben a minőség rováséra. Különösen a befejező munkáknál érezteti ez hatását. A műszaki vezetők véleménye szerint a befejező munkák normate-felei olyanok, hogy a minőség gondos szemelőtt tartása nem is juthat kifejezésre. így pl» a vakolás, csempézés, burkolás, festés stb. fokozott gondosságot igényelnek, annál is inkább mert a nem szakember által is észrevehető esztékikai és minőségi hibák itt ütköznek ki legjobban. Az egyenetlenségek pl falazásnál, durvább munkáknál még nem szembetűnőek. A falazó,beto nozó munkások a nagyobb mennyiségre, igy nagyobb keresetre való tö rekvése, minőségi hibákat is idéz elő, ennek folytán a gondosan végzett befejező, minőségi hibákat eltüntetni akaró szakmunkás nem keres. Ezért a munka ezen szakaszán mutatkozik meg a dolgozó érdek telenség. Pl. Mártirok terén oz uj lakóháznál a vakoló kőműves több helyen az előre felszerelt villamos vezetéket vágta szét. E miatt uj horonyvésést, uj szerelést kellett eszközölni. Itt fordult elő az is, hogy az időbérben dolgozó takarítónők a tisztarongyot eldugták, mondván, hogy nincs anyag, e r-iiatt nem tudnak dolgozni. A beszerel! villanykörték egjik nanrol a ^á^ikra eltűnnek. / Tervező Ircda, Mártirok terén lévő építkezés*/ Az érdektelenség rányomja béljegét a végzett mmnka minőségére is. Ezek az állapotok nem jellemzők, de igen gyakoriak. Mindezeknek nemcsak az anyagi ösztönzőkben található hiányosságok az okai, hanem az építésvezetőségek munkájában meglévő szervezési fogyatékosságok, a feladatok részletes ismertetésének, társadalmi fontosságának tudatosításának hiánya is elősegiti az érdektelenség, a kedvezőtlen hangulat kialakítását. Negatív vonatkozásban érezteti hatását, hogy egyes művezetők, építésvezetők bére és szakmunkások bére között alig van különbség. Igen gyakorik hogy a szakmunkások többet kapnak, mint az őket irányító építésvezető. Pl. a MEGYEVILL-nél a művezető bére 215o-245o, Ft között mozog, ugyanakkor kiemelkedő brlgódvezetők bére a 27@o,Ft-ot is eléri, a Tanácsi Építőiparnál a jobb szakmunkások átlagkeresete: 26oo,- Ft.